Támadás Európa ellen

Megtörtént, amitől tartottunk – mondta tegnap a brüsszeli terrortámadások után Charles Michel belga miniszterelnök. Sokan fogalmaztak hasonlóan, köztük lapunknak egy magyar uniós alkalmazott is, aki szerint a tavaly novemberi párizsi merénylet szervezője, Salah Abdeslam pénteki elfogása óta érezhető volt, hogy valami történni fog a belga fővárosban. A hatóságok is régóta tudták, hogy Brüsszel lehet a következő célpont, magas is volt a készültség, mégse tudták megakadályozni a több mint 30 halálos áldozatot követelő akciókat. A reggel nyolckor a Zaventem nemzetközi repülőtér indulási csarnokában elkövetett két öngyilkos merényletben legalább tízen haltak meg, a sérültek száma meghaladta a 80-at, valamivel több mint egy óra múlva pedig egy metrószerelvényben robbant a bomba; az itteni halálos áldozatok száma a lapzártánkkor elérhető adatok szerint 20 körül volt, a több mint száz sérült között sok az életveszélyes. A föld alatti színhely üzenetértékű, hiszen a Maelbeek metróállomástól két sarokra van az Európai Bizottság székhelye.

Az ilyenkor várható intézkedések gyorsan megszülettek: az EU illetékesei azonnal sms-ben figyelmeztették a munkatársakat, hogy aki még otthon van, az ne menjen dolgozni, aki már bement, az maradjon benn, a külső helyszínekre szervezett eseményeket lemondták. Hasonlóan jártak el a belga hatóságok is, minden úton-módon felszólítva a brüsszelieket, hogy senki ne menjen sehová, a gyerekeket délutánig hagyják az iskolában, a diákok maradjanak az egyetemen. Nem is igen tehettek mást, mert az egész városban leállt a tömegközlekedés, mint ahogy a légiforgalom is a Zaventemen. (A Brüsszeltől jóval távolabb levő Charleroi repülőtér továbbra is fogadott és indított gépeket.) A pályaudvarokat bezárták, de délután kettőt már megnyitottak, két metróvonallal együtt.

A merényletek után nem közlekedtek a Csalagúton át az Eurostar vonatok, illetve a Párizs–Brüsszel közti TGV sem, a német államvasút leállította a nemzetközi járatokat, és Európa számos országában hoztak rendkívüli biztonsági intézkedéseket, különösen ami a repülőtereket érinti. Belgiumban megerősítették a Liege közelében levő atomerőmű védelmét is.

Az Iszlám Állam csak órákkal később vállalta magára honlapján a terrortámadást, de a szakértők szinte azonnal őt sejtették mögötte. Sokakban felmerült, hogy a szervezők egy készülő akciót hozhattak előbbre Abdeslam lekapcsolása után, attól tartva, hogy elárulhatja a terveket vagy akár a hálózatot is. A belga külügyminiszter, Didier Reynders már vasárnap közölte a sajtóval, hogy a párizsi terrorista egy brüsszeli támadás tervéről beszélt a nyomozóknak, és tegnap ugyancsak Reynders nyilatkozta az állami tévében, hogy attól tartanak, az öngyilkos merénylők társai még Brüsszelben működnek.

Együttműködés nélkül nem megy

A támadás sikere sok megszólaló szerint azt mutatja, hogy a terroristák európai hálózata nagyobb és jobban szervezett, mint eddig gondolták, az ellenük küzdő szervezetek pedig gyengébbek. A brüsszeli támadás pedig nem annyira bosszú Abdeslam miatt – akinek elfogását tegnapig nagy győzelemként ünnepelték a belga és a francia rendőri hatóságok –, hanem annak demonstrálása, hogy egy ember kikapcsolása nem veri szét a hálózatot, továbbra is le tudnak sújtani. Számos szakértő szerint megfelelő titkosszolgálati tevékenység nélkül esély sincs a terroristák legyőzésére, amihez ráadásul szoros együttműködés kell az egyes európai országok között. Fel kell ismerni azonban azt is, hogy bár a terrorszervezetek nemzetközi szinten működnek, a merényletek elkövetői általában helyi kötődésűek, a fegyvereket helyben szerzik be. Az unióellenes brit párt, a UKIP szóvivője a Schengen által lehetővé tett szabad mozgást és a laza határellenőrzést tette felelőssé a terrorista cselekedetekért, amit maga a brit kormányfő, David Cameron utasított vissza. A görög kormányszóvivő, Olga Gerovaszili pedig az AP szerint arra figyelmeztetett, hogy Európa veresége volna, ha kapcsolatba hoznák a menekültek, illetve migránsok ügyét a brüsszeli támadásokkal. Görögországban is hoztak extra biztonsági intézkedéseket a repülőterek és a metróállomások védelmére – tette hozzá Gerovaszili –, de a menekültek ügyében nem tettek rendkívüli lépéseket.