Allergia vagy érzékenység?

Az allergia – ebben egyetértenek a szakemberek – civilizációs betegség. A 19. században még alig fordult elő, de a 20. század elején is csak a lakosság egy százaléka szenvedett tőle. Világviszonylatban ma már 30 százalék fölötti ez az arány, hazánkban pedig minden ötödik ember rendszeresen szenved tőle, de időszakosan még ennél is többeket érint.

Számítások szerint minden embernek körülbelül tíz százaléknyi esélye van arra, hogy valaha allergiás legyen. Ha az egyik szülő már szenved a betegségben, húsz, míg mindkét felmenő érintettsége esetén ötven százalékra ugrik a valószínűsége.

Az allergológusok szerint az életmódunkban egyre több az olyan tényező, ami növeli az allergiás megbetegedések kockázatát. Ezek közül első helyen a stressz áll.

Fokozza a környezetszennyezés

Ennek megfelelően az allergiás betegek száma is folyamatosan növekszik. Az allergiát alapvetően a genetikai faktorok és a környezeti tényezők határozzák meg, a civilizációs változások mégiscsak közrejátszanak a terjedésben. Ilyen például az elhízás, a stressz, a dízelkorom-részecskék megjelenése a levegőben: ha ezek rátapadnak a pollenszemcsékre, azok sokkal gyorsabban és hatékonyabban tudnak összekapcsolódni az immunrendszer azon sejtjeivel, amelyek elindítják a kórmechanizmust. Ez is megmagyarázhatja azt, hogy – más tényezők mellett, mint például a dohányfüst, vagy az ételszínezékek – miért van jóval több esély az allergiás megbetegedésre egy szennyezettebb környezetben.

Fő veszélyek: csípés és mogyoró

Nékám Kristóf, immunológus-allergológus, a Magyar Allergiaszövetség elnöke azt mondta: az allergiás betegek száma világszerte emelkedik. Az allergizáló anyagoké azonban nem szélesedett. Legtöbben a házi porra, penészre, virágporra, rovarcsípésre és néhány élelmiszerre, legerősebben a mogyoróra érzékenyek. Nem mindegy azonban mennyire. Valamilyen fokú érzékenysége minden második embernek lehet, de ennél sokkal kevesebben betegek. A legveszélyesebb, vagyis életet veszélyeztető állapotot a rovarcsípés tud előidézni és hasonlóan drasztikus lehet a nagyfokú élelmiszer, főleg a mogyoró allergia is. Mindkettő hirtelen halált okozhat. Ennek első tünete, hogy a száj megdagad, csalán kiütések keletkeznek az arcon és fulladni kezd a beteg. Ilyenkor késedelem nélkül mentőt kell hívni. Az ugyanakkor hogy a tejcukor, vagy a glutén allergiát okozna teljesen téves, de elterjedt vélekedés. Az egyik a bélrendszer autoimmun gyulladása, bizonyos gabonafehérjék miatt. A másik pedig egy enzimhiány, vagyis emésztőrendszeri betegség, ami miatt a szervezet nem tudja megemészteni a tejcukrot.

Az allergia kialakulására nagyobb az esély, ha az egyik vagy mind a két szülő allergiás valamire, bár nem biztos, hogy ugyanarra az allergénre lesz érzékeny az utódjuk. Az allergia az életkor bármely időszakában jelentkezhet és az életmód, életkörülmények ugyanannyira szerepet játszanak a kialakulásában, mint a genetika.

Parlagfűtől szenvednek legtöbben

Bár allergiát sok minden kiválthat, a parlagfű a leginkább agresszív allergén. Pollenje évszázadok óta megkeseríti az arra érzékenyek életét, már az ókori Kínában írtak róla „őszi folyásként”, a középkorban rózsanáthaként emlegették. Hazánkban csak a 20. század eleje óta ismert a növény, tömeges megjelenését az 1920-as években, az Egyesült Államokból érkező gabonaszállítmányokhoz kötik. Ma már az egész ország területe fertőzött, ráadásul szinte kiirthatatlan. Pollenje 60 évig életben marad, egy tőről akár nyolc milliárd szemcsét is képes szétszórni, amelyek 500 kilométerre is képesek eljutni.

Európában, hazánk messze a legfertőzöttebb. A helyzet pedig csak romlani fog, minden irtás ellenére több parlagfűre és nagyobb pollenkoncentrációra kell számítani. A globális felmelegedés ugyanis lehetővé teszi, hogy még több helyen meghonosodjon a parlagfű, a széndioxid koncentráció emelkedése miatt pedig gyorsabban is nő. Számítógépes szimulációk szerint a következő 35 évre a pollenszint éves átlagban négyszer annyi lesz, mint most.

Ma már naponta olvashatunk pollen-előrejelzést. Érdemes tudni, hogy a számok mit jelentenek. A levegő köbméterenként mennyi darab pollent tartalmaz, 24 órás átlagban. Amikor ez a szám 30, tüneteket okoz, a szezonban pedig az átlagos napi értéke 100-200 között van. Érdekes, hogy az elmúlt években hiába irtják a parlagfüvet, ez az átlagérték számottevően nem csökken és azok közül az országok közül, ahol megél a növény, a legmagasabb. Van olyan terület is Európában, hogy olyan hatékony volt az irtás, hogy még a csúcson sem éri el a 30-as határértéket.

Internet helyett orvos

Magyarországon óvatos becslés szerint is közel kétmillió a betegek, de csak alig 320 ezer ember veszi komolyan és kezelteti. Nékám Kristóf szerint pedig, akiknek komoly tüneteik vannak, jobb, ha orvostól kérnek segítséget a gyógyszer kiválasztásához. A legjobb módszer az immunterápia, ami a betegség okát próbálja megszüntetni. Aki vállalja a költségeit és kitartó, akár évekre tünetmentessé is teheti magát. Merthogy a tüneti kezelés – orrcsepp, az antihisztaminos gyógyszerek hosszú távon nem biztonságosak. Nem beszélve a „csodaszerekről”, amelyekből százszámra kering ajánlat az interneten. „Ezek nagy része teljes ostobaság, némelyik veszélyes is. Nem igaz, hogy ha valaki rendszeresen készít a parlagfűből teát, az egy idő után már nem lesz érzékeny rá. Az sem, hogy homeopátiával gyógyítható, vagy hogy az ezzel etetett kecske teje jót tesz, sőt, ahogy keresztallergiák esetében, még súlyosbíthatja is a tüneteket”, állítja a szakember.

Nem lehetetlen gyógyítani

Nékám Kristóf azt mondta: azért is fontos orvoshoz fordulni, mert a szakember segíthet a legmegfelelőbb módszert választani a beteg állapotától függően. Aki vállalja a költségeit és kitartó, akár évekre tünetmentessé is teheti magát immunterápiával. Ennek lényege, hogy a betegség okát próbálják megszüntetni.

„Az allergiás reakciót okozó fehérjéhez fokozatosan hozzászoktatjuk a szervezetet. A három évig tartó terápia fegyelmezettséget követel a betegektől, hiszen lépésről-lépésre be kell tartani az orvos utasításait és évente ismételni azokat. A kezelést a parlagfűszezon előtt április végén, május elején érdemes kezdeni. Innentől kezdve három hónapig az allergiát kiváltó fehérjéből minden nap néhány cseppet kell a nyelv alá cseppenteni, vagy az orrba fújni az adagokat fokozatosan növelve” – mondja Nékám Kristóf.

Az allergia kialakulására nagyobb az esély, ha az egyik vagy mind a két szülő allergiás valamire, bár nem biztos, hogy ugyanarra az allergénre lesz érzékeny az utódjuk. Az allergia az életkor bármely időszakában jelentkezhet és az életmód, életkörülmények ugyanannyira szerepet játszanak a kialakulásában, mint a genetika. -->