Az egész világot megrázta Marieke Vervoort nyilatkozata: a 37 éves paralimpikon azt tervezi, hogy a riói olimpia után az eutanáziát választja. A sportolónak olyan szörnyű fájdalmai vannak, amelyekkel már nem tud tovább együtt élni. 2002-ben diagnosztizálták nála a súlyos, gyógyíthatatlan, degeneratív gerincbetegséget. Lebénult, de nem omlott össze: kerekes székes kosárlabdában, majd triatlonban is versenyzett, aztán átnyergelt az atlétikára; 2012-ben, Londonban 100 méteres sprintben aranyérmet, 200 méteren ezüstérmet szerzett. Ám a sikerek ellenére eljutott arra a pontra, amikor már képtelen együtt élni a betegségével. Elmondta: nagyon sokat szenved, fájdalmai miatt éjszakánként csak percekre tud elaludni, teljesen kimerült. Egy aranyérmet azonban így is szeretne nyerni, mint mondta, „Rio az utolsó kívánságom”.
Az eutanázia (jó halál) megítélése máig világszerte vitatott, és várhatóan még hosszú időnek kell eltelnie, hogy mindenki számára elfogadható törvények és eljárások szülessenek az élet befejezésének e módjával kapcsolatban.
Orvosetikai szempontból létezik aktív és passzív eutanázia. Aktív, amikor az orvos tesz valamit, hogy megrövidítse a beteg életét, például a kelleténél több nyugtatót ad neki. Passzív eutanázia esetén nem kezeli tovább a betegét, nem tesz olyat, ami a beteg életét meghosszabbíthatná, így engedi meghalni. Létezik egy harmadik mód is, abban az esetben az orvos segítséget nyújt menthetetlen betege öngyilkosságához, de erről még ritkábban esik szó.
Marieke Vervoort hazájában, Belgiumban kíván meghalni. Erre van lehetősége, Belgium ugyanis az egyik olyan ország – a másik Hollandia – a világon, ahol az aktív eutanázia nem számít bűncselekménynek. Ott az orvossal szemben nem emelnek vádat, ha betartja az adott esetre vonatkozó összes szabályt. A kegyes halálnak ezt a formáját az emberölésnél enyhébben ítélik meg Németországban, Olaszországban, Lengyelországban, Dániában és Svájcban. A világ első eutanáziatörvényét Ausztrália Északi területének parlamentje fogadta el 1995-ben, de a szövetségi parlament nem sokkal a hatálybalépés után megsemmisítette. Svájcban és Svédországban nincs éles határ a halálos szer átadása és a kezelés megszüntetése között. Itt az orvos nem adhat be halált okozó injekciót, de felírhat vagy adhat a betegének ilyen készítményt, ezzel nem követ el bűncselekményt. Az Egyesült Államokban először Oregon államban volt törvényes joguk (1997-től) a halálos betegeknek az orvosi segítséggel történő öngyilkosságra.
Magyarországon is tilos az aktív eutanázia, bár egy nemrégiben megjelent felmérés szerint az emberek 64 százaléka támogatja, csak 31 százaléka ellenzi. A passzív formájáról az egészségügyi törvényben esik szó, amely tartalmazza, hogy az orvosi kezelés a beteg beleegyezésétől függ, a páciensnek joga van az ellátás visszautasítására. A szabályozás azonban olyan bonyolult, hogy rendkívül nehézkes e jogok érvényesítése. Közokiratban, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban kell erről nyilatkozni, majd alá kell vetni magát egy háromtagú orvoscsoport vizsgálatának, akik közül az egyik a kezelőorvos, a másik egy ugyanolyan szakterületen dolgozó idegen doktor, a harmadik pedig egy pszichiáter, majd két tanú előtt újra nyilatkozni kell.
Talán a szabályozatlanság is oka azoknak a kirívó eseteknek, amelyek hazánkban történtek. Egy anyuka 1993 szeptemberében végzett gyógyíthatatlan, nagyfokú fájdalomnak kitett 11 éves lányával, gyermeke kérésére. A kislány fürdővizébe egy működő hajszárítót ejtett, majd a víz alá nyomta a gyermekét, aki meghalt. Az eutanáziára hivatkozó anyát a bíróság kétévi börtönbüntetésre ítélte, végül Göncz Árpád államfő adott kegyelmet. A „Fekete Angyal” F. Tímeát, a Nyírő Gyula Kórház volt nővérét 11 év börtönre ítélték. 2001 elején a kórház főigazgatója tett feljelentést, mert gyanították, hogy egyik nővérük betegeket segít a halálba. Az ápolónő akkor azt vallotta, hogy mintegy 40 haldokló idős beteget segített át a túlvilágra morfinnal vagy seduxennel kevert káliuminjekciókkal. Bár a beteges hazudozónak tartott fiatal nő végül visszavonta beismerő vallomását, a bíróság elítélte, 2009 nyarán szabadult.
Eutanáziafelmérések
Az emberek többségének egy-egy konkrét eset után az a véleménye, hogy nem engedné az embertelen állapot fenntartását, ám ha a lakosságot általánosságban kérdezik az eutanáziáról kérdéséről, még mindig számottevő az elutasítás. Ugyanennyire megosztó a megítélése az orvosok körében is. Ugyan csaknem minden második közülük támogatja a kegyes halál akár aktív formáját is, mégis, a kérdés nyilvános tárgyalását nem tartják időszerűnek.2013. szeptember 22-től 2013. november 12-ig 227 orvos töltött ki egy online kérdőívet a témával kapcsolatban. A nem reprezentatív felmérésben szereplő „Elutasítja-e az aktív eutanáziát?” kérdésre igennel válaszoló 127 orvos közül 107 indokolta meg álláspontját. A legtöbben az orvosi hivatással és etikával összeegyeztethetetlenek tartják, és a vallási meggyőződésükre hivatkozó elutasítók száma is igen nagy. A kérdőív foglalkozott a kezelés visszautasításának kérdéskörével is. A kitöltő orvosok több mint négyötöde elfogadja, egyhatoda viszont nem fogadja el a betegnek a kezelés visszautasítására vonatkozó kérését, ami ellenkezik az egészségügyi törvényben biztosított betegjogokkal.
2013. szeptember 22-től 2013. november 12-ig 227 orvos töltött ki egy online kérdőívet a témával kapcsolatban. A nem reprezentatív felmérésben szereplő „Elutasítja-e az aktív eutanáziát?” kérdésre igennel válaszoló 127 orvos közül 107 indokolta meg álláspontját. A legtöbben az orvosi hivatással és etikával összeegyeztethetetlenek tartják, és a vallási meggyőződésükre hivatkozó elutasítók száma is igen nagy. A kérdőív foglalkozott a kezelés visszautasításának kérdéskörével is. A kitöltő orvosok több mint négyötöde elfogadja, egyhatoda viszont nem fogadja el a betegnek a kezelés visszautasítására vonatkozó kérését, ami ellenkezik az egészségügyi törvényben biztosított betegjogokkal. -->
