BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

A bíróság helyben hagyta a török népszavazás eredményét

A török legfelsőbb közigazgatási bíróság visszautasította a kemalista ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) kérelmét, hogy érvénytelenítsék a végrehajtó elnöki rendszer bevezetéséről döntő április 16-ai népszavazás eredményét - jelentette az Anadolu török állami hírügynökség.

Helybenhagyta a török legfelsőbb bíróság az elnöki rendszer bevezetéséről szóló április 16-ai népszavazás eredményét. A CHP múlt pénteken választási csalásra hivatkozva fordult a testülethez, amely 4 nem, 1 igen arányban döntött az ellenzéki kezdeményezés elutasításáról. A testület közölte: a kérdésben nincs joghatósága.[caption id="" align="alignleft" width="600"]Kép: AFP Kép: AFP[/caption]

A CHP azt javasolta, hogy a bírói döntésig ne is hirdessék ki a népszavazás hivatalos eredményét. A párt előzőleg a Legfelsőbb Választási Tanácshoz (YSK) nyújtott be érvénytelenítési kérelmet, miután a CHP állítása szerint az YSK legalább 2,5 millió olyan borítékot és szavazócédulát fogadott el érvényesnek a voksok összesítésénél, amelyeket nem láttak el hivatali pecséttel, és ez befolyásolhatta a referendum kimenetelét. Az YSK visszautasította a panaszokat. Recep Tayyip Erdogan török elnök a döntés után úgy nyilatkozott, hogy az ügy ezzel le van zárva.

A CHP korábban jelezte: szükség esetén a párt kész az alkotmánybírósághoz vagy akár az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulni az ügyben. Binali Yildirim török kormányfő úgy látja, hogy a CHP felesleges erőfeszítéseket tesz a referendum beárnyékolására. Százszázalékos feldolgozottság mellett, de nem hivatalos adatok szerint a szavazók 51,41 százaléka igennel, 48,59 százaléka nemmel voksolt az alkotmánymódosításra, amelynek révén megszűnne a miniszterelnöki tisztség, és a kormányfő hatáskörei a mindenkori köztársasági elnökre szállnának át. A két szavazótábor közötti voksok különbsége 1 millió 379 ezer 934. A részvétel 85,1 százalékos volt.

Az alkotmánymódosítás révén megszűnik a Török Köztársaság 1923-as megalapításakor létrejött miniszterelnöki tisztség, és a kormányfő hatáskörei a köztársasági elnökre szállnak át. Bírálók szerint a változtatás messzemenő hatalmat fog biztosítani Erdogannak, és alig hagy meg valamit a demokrácia működéséhez szükséges intézményes fékekből és ellensúlyokból. A török vezetés szerint az új alaptörvény nagyobb stabilitást, biztonságot és jólétet teremt.

MTI Kép: AFP -->

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.