A centrista Emmanuel Macron nyerte meg vasárnap a francia elnökválasztás második fordulóját a szavazatok 65,5-66,1 százalékával, míg a radikális jobboldali Nemzeti Front jelöltje a voksok megközelítőleg 33,9-34,5 százalékát szerezhette meg az urnazárás után közölt exit poll eredményei szerint. Marine Le Pen telefonon hívta fel Emmanuel Macront és elismerte ellenfele győzelmét, sikeres kormányzást kívánt neki. Ugyanakkor saját támogatóinak azt üzente a most vereséget szenvedett jobboldali politikus, hogy Franciaországban új választóvonal húzódik a globalizmus támogatói és a hazafiak között.
Európa-szerte fokozott érdeklődés követte a franciaországi voksolást, hiszen az ötödik köztársaság megalapítása óta – csaknem 60 éve – ez volt az első alkalom, hogy egyik nagyobb jobbközép vagy balközép párt jelöltje sem jutott be az elnökválasztás második fordulójába. A 39 éves Emmanuel Macron egy éve hozta létre a magát a hagyományos jobb- és baloldali pártok fölé helyező En Marche! (Indulás!) nevű politikai mozgalmát. A várhatóan egy héten belül hivatalba lépő elnök a legfiatalabb lesz a Francia Köztársaság történelmében. Programjában támogatja az Európai Uniót és versenyképesebbé tenné a francia gazdaságot. Egyelőre még bizonytalan, hogy Macron reformtervei megvalósulhatnak-e, a francia parlamentben ugyanis nincs többsége. A Nemzetgyűlésbe június közepén 11- én és 18-án választanak új képviselőket a franciák.
Emmanuel Macron este kilenc órakor mondott beszédében szenvedélyesen szólt az őt megválasztókhoz. „Minden energiámat annak szentelem majd, hogy megháláljam a bizalmukat. Megvédem Franciaországot, és megvédem Európát” – mondta a frissen megválasztott elnök, aki kiemelte, hogy Párizs az első vonalban fog küzdeni a terrorizmus ellen. Később, a híveinek rendezett ünnepségen az új elnök már komorabb hangvételű beszédet mondott. „nagy feladatok állnak előttünk: helyre kell állítanunk Európa egységét, rendbe kell tennünk a gazdaságot és biztonságot kell teremtenünk állampolgárainknak. Nem lesz mindig könnyű feladatunk” – mondta.
Ugyanakkor nem mindenki boldog Macron győzelmétől: a két nagy szakszervezeti szövetség egyaránt éles szavakkal reagált a centrista jelölt győzelmére. A legtöbb munkavállalót képviselő CFDT arra szólította fel az elnököt, hogy vegye komolyan a Le Pen-t támogató munkanélküliek és rosszul fizetett munkások panaszait. A második legnagyobb szakszervezeti szövetség, a CGT, amely a szocialista Jean-Luc Mélenchon-t támogatta, már hétfőre demonstrációt hirdetett Emmanuel Macron liberális gazdaságpolitikája ellen. Mélenchon vasárnap eset élesen kritizálta Macron gazdasági programját, amelyet „támadásként” értékelt a szociális rendszer ellen. Párizsban vasárnap késő este több összecsapás is történt a Macron ellen demonstrálók és a rendőrség között, helyi források szerint a hatóságok könnygázt is bevetettek. Több demonstrálót őrizetbe vettek.
Gratulált Emmanuel Macron választási győzelméhez vasárnap este Theresa May brit miniszterelnök. A Downing Street szóvivőjének tájékoztatása szerint May a rövid üzenetben „forró gratulációit” küldte a francia elnökválasztás győztesének az elért sikerhez. „Franciaország az egyik legszorosabb szövetségesünk, és készen állunk az együttműködésre az új (francia) elnökkel számos olyan kérdésben, amelyeket egyaránt elsődleges fontosságúnak tartunk” – fogalmaz üzenetében Theresa May. Donald Trump is jókívánságait fejezte ki a megválasztott elnöknek Twitter üzenetében.
Boldog vagyok, hogy a franciák az európai jövőt választották – közölte Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke Twitter-üzenetében vasárnap este arra reagálva, hogy az exit poll felmérések szerint Emmanuel Macron nyerte meg a francia elnökválasztás második fordulóját. A bizottsági elnök hozzátette: együtt Európáért!
A Der Spiegel napilap jelentése szerint nem egészen öt perccel az első exit poll megjelenése után, a német kormányfő, Angela Merkel nevében a Twitteren gratulált Steffen Steibert kormányszóvivő a frissen megválasztott elnöknek. A német sajtó jelentése szerint a választási győzelem után két órával Angela Merkel telefonon is beszélt Emmanuel Macronnal. A német kormány közlése szerint a beszélgetés roppant szívélyes hangvételben zajlott, Angela Merkel örömét fejezte ki, hogy a német-francia együttműködés szellemében dolgozhat majd új kollégájával.
A vasárnapi franciaországi elnökválasztás eredményére adott reakciók alapján Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő szerint gyakorlatilag elkezdődött a parlamenti választás kampánya, a vesztes Marine Le Pen megpróbálja átalakítani pártját, a most kormányzó baloldal szeretne az új elnökhöz tartozni, a Köztársaságiak párt pedig a nemzetgyűlési többséget szeretnék megszerezni. Soós Eszter Petronella az M1 aktuális csatornán vasárnap azt mondta, „nagyon izgalmasak voltak” a reakciók a választás eredményére, azaz arra, hogy az urnazárás után közzétett exit poll felmérések szerint a második fordulót Emmanuel Macron, a szocialista kormány volt minisztere nyerte meg a szavazatok 65,5-66,1 százalékával, míg a Marine Le Pen, a Nemzeti Front jelöltje a voksok 33,9-34,5 százalékát szerezhette meg. A szakértő elmondta, Marine Le Pen úgy pozicionálta magát, mint aki történelmi eredményt ért el. Felhívta a figyelmet arra, hogy Marine Le Pen bejelentette, megpróbálja átalakítani pártját, kísérletet tesz a centrum felé elmozdulásra. Hozzátette: a kormányzó baloldal Francois Hollande leköszönő elnök környezetéből egyértelmű üzeneteket küld arról, hogy szeretne az új elnök többségéhez tartozni. Ez azért fontos – mutatott rá -, mert Emmanuel Macron stratégiája az, hogy az ő feltételeivel jöhetnek, „és jobbról is kell, hogy jöjjenek”. „Meglátjuk, hogy Macron ezt hogy fogja kezelni” – mondta. A Köztársasági pártnál „nagy lelkesedés nincs”, ők azt próbálják elérni, hogy a nemzetgyűlési választáson többséget szerezzenek – a felmérések, becslések alapján erre inkább Macron mozgalmának van esélye – értékelt az elemző.
Számítok Franciaországra – amely Európa szívében marad -, hogy vele együtt „változtatjuk meg az Európai Uniót, és hogy közelebb visszük azt az európai polgárokhoz” – jelentette ki Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke Twitter-üzenetében, gratulálva Emmanuel Macron győzelméhez. Tajani üzenetében meghívta a megválasztott francia elnököt az uniós parlament plenáris ülésére, hogy – mint mondta – ott közösen adjanak „igazi válaszokat” az uniós polgároknak.
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke Twitter-üzenetében gratulált a francia választásokon győztes Macronnak. Hozzátette, a franciák az egyenlőségre, a szabadságra és a testvériségre szavaztak, amellyel nemet mondtak a hamis hírek zsarnokságára.
Francois Hollande távozó francia elnök telefonon gratulált vasárnap este Emmanuel Macronnak elnökválasztási győzelméhez. Hollande közleményében kiemelte: Macron elsöprő győzelme azt mutatja, hogy a francia emberek nagy többsége egységbe akar tömörülni a köztársaság értékei mentén és ki akarja mutatni, hogy az ország az Európai Unióhoz tartozik.
„Győzött Franciaországban a határozott Európa párti magatartás” – fogalmazott Alexander Van der Bellen osztrák államfő által vasárnap kiadott közleményben. Christian Kern kancellár szerint Macron győzelmével Franciaország érvényre juttatta egy erős Európa melletti elköteleződését, Sebastian Kurz külügyminiszter pedig úgy értékelte, hogy a baloldali politikát a franciák egyértelműen leszavazták.
Egy „erős, virágzó és integráltabb” Európa érdekében ajánlott együttműködést Mariano Rajoy jobboldali spanyol miniszterelnök vasárnap Emmanuel Macronnak, aki az előrejelzések szerint megnyerte a francia elnökválasztás második fordulóját.
Romániában mind a jobboldali elnök, mind a baloldali kormányfő üdvözölte Emmanuel Macron választási győzelmét, amelyet jó hírnek tartanak Európa jövője szempontjából. Klaus Iohannis államfő vasárnap este Twitter-üzenetben gratulált a megválasztott francia elnöknek, rámutatva: győzelme nemcsak Franciaország, hanem Európa számára is fontos. „Éljen Franciaország és Románia stratégiai partnersége” – tette hozzá a román elnök.
A bukaresti szociálliberális kormány vezetője Facebook üzenetben gratulált Macron elnökké választásához. „A francia állampolgárok ma elbátortalanították az Európa-ellenességet és szélsőségességet. Ez a győzelem jó hír Európának és jó hír Romániának is” – írta közösségi oldalán Sorin Grindeanu román miniszterelnök.
Az első jelentések szerint alacsony volt a részvételi arány, de nem csak a franciák 25 százaléka szavazott a lábával, ahnem az érvénytelen szavazatok száma is rekordmagasságot ért el. Négymilllió választópolgár jelezte ilyen módon, hogy sem Le Pen, sem Macron terveivel nem elégedett.
A választási hajrát egy hackertámadás árnyékolta be: Macron kampánystábja péntek este azt közölte, hogy „jelentős és összehangolt számítógépes támadás” áldozata lett, ennek következtében több tízezer levél, fénykép és más belső dokumentum került nyilvánosságra a közösségi médiában. Értékelésük szerint a támadás „a demokrácia destabilizálására irányul, ahogy az az Egyesült Államokban is történt a legutóbbi elnökválasztás alatt”. A támadással kapcsolatban Kun Miklós Oroszország-szakértő úgy fogalmazott: tény, hogy Moszkva nem örülne Emmanuel Macron győzelmének.
A franciák 1958 óta tizedik alkalommal választották meg közvetlen szavazással a köztársasági elnököt, akinek mandátumát 2000-ben népszavazással hétről öt évre csökkentették, s most először nem került be egyik hagyományos bal- vagy jobboldali párt jelöltje sem a második fordulóba. Ez az első alkalom, hogy az elnökválasztást rendkívüli állapot idején tartották, amely a 2015. november 13-i – 130 áldozatot követelő – párizsi iszlamista merényletsorozat óta van életben. A biztonsági intézkedések ennek megfelelően példátlanok voltak: a választókörzeteket mintegy 50 ezer rendőr és csendőr biztosította, közülük 12 ezren Párizsban és a fővárosi agglomerációban teljesítettek szolgálatot.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.