Az 1972-ben kelt csatlakozási törvény jelenlegi formája kimondja, hogy az uniós szinten elfogadott új jogszabályok minden esetben brit törvényekké is válnak. Így az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból azt is jelenti, hogy ez a külső jogforrás, amelynek figyelembevételét az 1972-es csatlakozási törvény előírja, megszűnik.
Ezért kell visszavonni a brit csatlakozásról született – az akkori Európai Gazdasági Közösség (EGK) fejlődésével párhuzamosan többször módosított – törvényt. Az erről szóló, csütörtökön ismertetett tervezet azonban csak az ősszel kerül a londoni alsóház elé, és a brit EU-tagság megszűnésének legvalószínűbb időpontjáig, 2019 tavaszáig kell elfogadni.
A tervezet előirányozza az uniós eredetű jogszabályok tömegének átvezetését is a brit jogba – 19 ezer jogszabályról és rendelkezésről van szó -, és a brit törvényalkotás kivonását az Bíróságának joghatósága alól. Ez utóbbi vonatkozik az Egyesült Királyságban élő külföldi EU-polgárok jogosultságaival kapcsolatos kérdések elbírálására is, amely a tervezet szerint szintén a brit bíróságok hatáskörébe kerülne át.
Ez a terv máris komoly vita forrása London és az EU között. Az unió ugyanis ragaszkodik ahhoz, hogy a külföldi EU-polgárok ügyében továbbra is az uniós bíróságé legyen a végső szó, a brit kormány viszont ezt határozottan elveti.
Az uniós eredetű jogszabályok átvezetése után a brit parlament saját hatáskörében dönt majd arról, hogy e joganyag mely elemeit tartja továbbra is érvényben.
A tervezet parlamenti elfogadtatása komoly kihívást jelent a kormányzó brit Konzervatív Párt számára, amely a június 8-án tartott előrehozott választásokon elvesztette addigi alsóházi többségét, és azóta kisebbségben, a legnagyobb észak-írországi protestáns erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) külső eseti támogatásával kormányoz.
A legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt máris közölte, hogy minden lehetséges eszközzel igyekszik megtorpedózni a kormány csütörtökön ismertetett tervezetét. A törvényjavaslatot a Liberális Demokraták és a Skóciában kormányzó Skót Nemzeti Párt (SNP) londoni alsóházi frakciója is elveti.
Mivel a konzervatívoknak a DUP-val együtt is csak igen csekély a többségük, a kormánynak nagy valószínűséggel a saját parlamenti frakcióján belüli EU-párti képviselőcsoport módosítási követeléseire figyelemmel kell majd lennie, ha el akarja kerülni a frakción belüli lázadást és így a tervezet bukását.
Theresa May miniszterelnök a BBC rádiónak adott csütörtöki nyilatkozatában bevallotta, hogy elmorzsolt „egy apró könnycseppet”, amikor a választások utáni hajnalon kiderült, hogy pártja elveszítette alsóházi többségét. Kijelentette ugyanakkor: nem fordult meg a fejében, hogy lemondjon, mert „az nem járja, hogy ha ilyesmi történik, az ember egyszerűen elvonul, és másra bízza a következmények kezelését”.
