Jelentősen megemeli a bírságszámítás alapjául szolgáló összegeket bizonyos eljárások esetén a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), erre utalnak a szervezet új, 2017 decemberében kiadott bírságközleményei. A az egyes ügyekben kiszabott büntetéseket az úgynevezett bírságközlemények alapján határozza meg – derül ki a Deloitte közleményéből.
A versenykorlátozó megállapodások, például kartellek, egymással vertikális viszonyban álló piaci szereplők közötti jogellenes megállapodások vagy szövetségek esetében, illetve a kamarák versenyjogellenes döntései és erőfölénnyel vagy jelentős piaci erővel való visszaélései felmerülésekor a bírság alapjául szolgáló kiindulóösszeg a háromszorosára emelkedik az eddigiekhez képest.
Fogyasztóvédelmi ügyekben a GVH a bírság meghatározása során továbbra is a jogsértő gyakorlat reklámköltségéből indul ki, de ha ezt nem tartja megfelelő bírságalapnak, akkor a jogsértéssel realizált árbevétel vagy a jogsértéssel érintett árukból származó bevétel eddigi öt százaléka helyett annak tíz százalékából fog kiindulni. Ennek várhatóan az lesz a hatása, hogy jelentősen megemelkednek a cégekre kiszabott bírságok.
Fotó: Koszticsák Szilárd
A GVH kiemeli, hogy olyan bírságok kiszabását tartja szükségesnek, amelyek a büntetésen túl a jogsértéstől való egyéni és általános elrettentést is biztosítják és arányos, de érzékelhető anyagi hátrányt okoznak a jogsértő vállalkozásoknak.
A GVH az általa indított eljárásokban jelentős, a vállalkozáscsoport előző évi nettó árbevételének tíz százalékáig terjedő bírságot szabhat ki az eljárás alá vont vállalkozásokra. Ez nem csak elméleti lehetőség, a GVH 2012 és 2016 között több mint harminc milliárd forintra bírságolta a jogsértő cégeket – írja a Deloitte.
Hozzáteszik, a bírságközlemények a valószínűsíthetően magasabb bírságokat eredményező új szabályok bevezetésével párhuzamosan számos olyan lehetőséget nevesítenek, amelyek igénybevételével a vállalkozások jelentősebb mértékben csökkenteni tudják a velük szemben kiszabandó bírság összegét.
Az eddig is ismert, a jogsértés önkéntes feltárását bírságelengedéssel vagy akár ötven százalékos bírságcsökkentéssel honoráló engedékenységi politika mellett a vállalkozásoknak lehetőségük lesz arra is, hogy a GVH határozatának megtámadásáról való lemondásuk fejében további 10-30 százalékos bírságcsökkentést kapjanak az úgynevezett egyezségi eljárás keretében. Emellett az új közlemények kiemelik, hogy a vállalkozások GVH eljárásban való hathatós együttműködését szintén bírságcsökkentéssel jutalmazhatja a hivatal, csakúgy, mint a kárt szenvedett fogyasztók önkéntes kártalanítását, mely összeg levonható a vállalkozásokkal szemben kiszabott bírság összegéből.
– hangsúlyozta dr. Miks Anna, a Deloitte Legal versenyjogi csapatának vezetője.
