A Bundesliga is eladja a lelkét

Karl – Heinz Rummenigge, a Bayern München elnöke korábban úgy nyilatkozott, hogy a 222 millió eurós Neymar ügy volt az utolsó szög a tisztességes piaci verseny koporsójába. Állítása szerint a dúsgazdag orosz és arab milliárdosok szembeköpik az összes olyan klubvezetőt, akik nem tudnak vagy egész egyszerűen csak nem akarnak ebben a tisztességtelen játékban részt venni.

Rummenigge többször hangsúlyozta, hogy ez nem csak pénz kérdése, nem azon múlik a hajlandóság, hogy a klubok folyószámláján mennyi pénz van, ez sokkal inkább elvek kérdése.

Azzal, hogy a fociba beáramló magántőke üzleti vállalkozásokat csinál egyes klubokból, ellehetetlenítik a közép- és kicsapatokat, ez pedig semmilyen szempontból nem tesz jót sem a sportágnak, sem a szurkolóknak.

Érdekesség, hogy tavaly augusztusban avatták fel az új müncheni utánpótláscentrumot, ami összesen 70 millió euróba került. Mi ez az összeg Neymar 222 milliós árához képest?!

Ehhez képest most úgy tűnik, a német csapatok vezetői is behódolnak az uralkodó, egyben nagyon szomorú tendenciának. Belátták, hogy ha kötik az ebet a karóhoz és kitartanak elveik mellett, nem tudnak majd lépést tartani a világ élvonalával.

Németország harminchat klubja ülésezett Frankfurban az 50+1-es szabályról. A rendelet arról szól, hogy az anyacégeknek több mint 50 százalékban kell birtokolni a szavazati jogokat.

Jelen pillanatban a résztvevő csapatok közül 16-an ellenzik a szabályt, de a felülvizsgálathoz 24 tiltakozó kell a 36-ból, tehát egyelőre még nem érik el a kétharmados többséget.

A szurkolók természetesen rendkívüli módon mérgesek, egyáltalán nem pártolják, hogy csapataikból multivállalatot, kedvenceikből terméket csináljanak. Márpedig az eddig látott példák alapján ezek elkerülhetetlenek lesznek. Pontosan ez történik a Paris Saint-Germain-nel, vagy a két manchesteri klubbal, a City-vel és a United-del.

Tiltakozásuk jeléül a német szurkolók létrehoztak egy oldalt is, amit 2800 német szurkolói csoport írt alá. Bődületes szám.

A Budesliga vezetői azonban nem nagyon packázhatnak a fanatikus drukkerekkel, ugyanis a német labdarúgás még mindig ott tart, hogy minden meccsen 90 százalékos telt ház van, és ez rettenetesen sok pénzt jelent, akár heti bontásban is.

Vigyázni kell tehát, hogy a szurkolók ne szokjanak le a meccsre járásról, mert az komoly presztízsveszteséggel és gazdasági visszaeséssel járhat.

A német parlament sportbizottsága is rendszeresen hangoztatja, hogy nincs még egy olyan klub, amelyik milliárdos magánbefektető, vagy világrengető tőkeinjekció nélkül ilyen sikeres és népszerű lenne.

Sokat elárul, hogy a bevételek alapján listázott top20 csapatban mindössze csak három német klub, a Bayern, a Dortmund és a Schalke található, szemben a tíz angol csapattal.

Néhány kiscsapat már keresgéli a kibújási lehetőségeket a szabályok alól, mint például az 1860 jordán befektetője, a Red Bull pedig meg is vásárolta a lipcsei csapatot. Utóbbi ezért is „örvend” közutálatnak egész Németországban.

Az energiaitalokat gyártó vállalat mellett csak három olyan tehetős cég van, amelynek engedett a német szövetség, ezek a Bayer, a SAP és a Volkswagen.

Amennyiben a német bajnokságban is megjelennek a milliárdos oligarchák, kíváncsian várjuk, hogy vajon ki lesz a Bayern München vagy éppen a Dortmund első igazán nagy, százmilliós sztárigazolása, illetve, hogy a piaci árak elszabadulása ellen tiltakozó bajor csapat például mennyiért fogja eladni az állítólag távozni készülő lengyel Lewandoskit.