Susan Kuijpers egy belga oktatási intézmény hallgatója volt. Nem tudta egy összegben kifizetni a tandíj, illetve tanulmányi kiránduláshoz kapcsolódó 1546 euró tartozását, ezért írásbeli szerződésben megállapodott az iskolával, hogy a tartozását kamatmentesen fizeti vissza. Az intézmény megelőlegezte számára azt az összeget, amelyre a tanulónak szüksége volt a tartozásának megfizetéséhez, a diák pedig vállalta, hogy hét hónapon keresztül havi 200 eurót fizet vissza – írta sajtóközleményében az Bírósága.
A szerződésben azt is lefektették, hogy fizetés elmaradása esetén évi 10 százalék kamat és a behajtás költségeit fedező kártérítés felszólítás nélküli felszámításáról rendelkezett. Kuijpers felszólítás ellenére sem teljesítette fizetési kötelezettségét.
Az iskola 2015-ben indított eljárást a diákja ellen, hogy fizesse meg a főkövetelés összegét, 1546 eurót, és a 10 százalékos késedelmi kamatát (269,81 eurót), valamint kártérítés jogcímén 154,60 eurót.
A tanuló a bíróság előtt nem jelent meg, és nem is képviseltette magát.
Később a belga bíróság az Európai Unió Bíróságához fordult, amely csütörtökön kimondta: az ügy nem kapcsolódik közvetlenül az oktatási intézmény feladataihoz. Az iskola és tanuló közötti megállapodás lényegében kölcsönszerződésnek minősül, ezért az Európai Unió Bírósága kimondja, amennyiben valamely oktatási intézmény kölcsönszerződést köt a diákjával, akkor „eladóként vagy szolgáltatóként” cselekszik.
A döntés értelmében a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló uniós irányelv alkalmazható oktatási intézményre is. A megkötött szerződésben pedig az oktatási intézmény és a hallgató között egyenlőtlenség áll fenn.