A labdarúgó-világbajnokság szervezőbizottsága nemrégiben ismertette, hogy a rendezés 2,4-3,4 milliárd dollárral, vagyis 650-920 milliárd forinttal növelheti Oroszország GDP-jét a következő öt évben, de az elemzésből azt is megtudhatjuk, hogy már az elmúlt öt esztendőben is 13,9 milliárd dollár pluszt hoztak az előkészületek.
A csaknem 14,2 milliárd dolláros vb-költségvetésből gazdálkodó állam körülbelül félmillió turistával számol, és a kalkulációk szerint ez nagyjából 0,3 százalékpontos GDP-növekedést okozhat.
A büdzséből nemcsak a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) követelményeinek teljesítésére jut, hanem olyan – Oroszországnak hosszú távon sokat számító – beruházásokra is, mint például a szállodaépítés vagy a közlekedésfejlesztés.
Gianni Infantinót máris lenyűgözték
Hat város repülőtere kapott új terminált, 21 hotelt építettek fel a vb-helyszíneken, illetve 14 kórházat szereltek fel a legmodernebb eszközökkel. Gianni Infantino, a FIFA elnöke hangsúlyozta: még soha nem tapasztalta, hogy egy ország ennyit tett volna a szurkolók fogadásáért. A jeggyel rendelkező drukkerek akár ingyen is utazhatnak a rendező városok között. Amint azt Alekszej Szorokin, a szervezőbizottság elnöke kiemelte, több mint 700 kisegítő vonatot állítanak forgalomba. Az európai futballszurkolókat képviselő szervezet jelezte, a felajánlás előremutató, de a járatok döntő többsége már hónapokkal ezelőtt teljesen megtelt.
Ezenfelül komoly várakozások előzik meg azt is, hogy miként alakul az orosz deviza. A tapasztalatok alapján elmondható, hogy gyakorlatilag minden ilyen nagy volumenű világversenyen emelkedik a rendező ország devizájának árfolyama, főként a verseny kezdeti időszakában.
Az elemzések szerint általában 2 százalék körül szokott lenni a devizaemelkedés,
de ez minden bizonnyal másképp zajlik, ha egy kisebb, vagy ha egy nagyobb ország rendezi a tornát. Nyilvánvaló, hogy egy kisebb ország többet kapacitál egy ekkora jelentőségű versenyből – tehát ha például Szerbiában lenne a vb, gazdaságilag mindenképpen jobban érezhetők lennének a változások, mint jelen esetben Oroszországban.
Nem beszélve arról, hogy a devizapiacot jellemző nyári uborkaszezonban egy apróbb mozgás is nagyobb hatással lehet. A turisták által hozott idegenforgalmi és kereskedelmi számok viszont egészen biztos, hogy még az oroszoknál is érezhetők lesznek. Lényeges szempont a nyersanyag ára is, melynek változása komoly hatással van a devizára – a mostani rendező ország esetében pedig kiemelten fontos, hogy az olaj árával együtt mozog a rubel is.
Sokat utaznak a leglelkesebbek
A nézők érdeklődésére nem lehet panasz: a szervezőbizottság közlése szerint eddig 2,3 millió jegyet értékesítettek, ezzel a belépők 89 százaléka már elkelt, 46 százalékukat ráadásul hazai szurkolók vásárolták meg. Némileg váratlanul a legtöbb jegyet a tengerentúliak vették, az amerikaiak 86,7 ezer, a brazilok 71,8 ezer, a kolumbiaiak 64,2 ezer darabbal járnak az élen. Igen nagy a latin-amerikai érdeklődés is, Argentínából 53 ezren, Peruból 42,6 ezren foglalhatnak majd helyet a lelátókon a hivatalos adatok szerint. Az utolsó értékesítési szakaszban várhatóan az összes tikett elfogy majd, és Alekszej Szorokin reményei szerint valamennyi mérkőzésen telt ház fogadja a csapatokat.
Mivel a jegykategóriák közül a legolcsóbbat kizárólag a hazai drukkereknek tartják fent, a külföldi szurkolók a többi kategóriából választhatnak, így a csoportmeccseket 105–120 dollár közötti áron tekinthetik meg, a döntőre pedig 455 és 1100 dollár között lehet belépni.
Most is voltak renitens jegyárusok: a nemzetközi szövetség fel is jelentett egy internetes jegyértékesítő céget. A Viagogo vállalat átláthatatlan és megtévesztő üzleti magatartást folytatott – úgynevezett másodlagos piacot üzemeltetett – a jegyek újrahasznosítása révén. A FIFA több más szervezettel együtt fordult a genfi ügyészséghez a tisztességes jegyértékesítési rendszer működtetésének érdekében. A futballszervezet elöljárói aláhúzták: a már eladott hamis jegyekkel nem fogják tudni beengedni a rendezvényre a szurkolókat.
Már kijutni is kasszasiker
A világbajnoki részvétel anyagilag is megéri a csapatoknak, ugyanis
400 millió dollárt osztanak szét a szereplők között
– már maga a csoportkör is nyolcmillió dollár jutalommal jár. A nyolcaddöntő 12 millió, a negyeddöntő pedig 16 millió dollárt hozhat a konyhára. A negyedik (22 millió dollár) és a harmadik hely (24 millió dollár) is busásan fizet. A döntő két résztvevője közül a vesztes 28 milliót kap, míg a torna végső győztese 38 millió dollárral lesz gazdagabb. A pénzdíjakon kívül további összeg is kerül a csapatokhoz, ugyanis a FIFA 1,5 millió dollárral támogatja a felkészülésüket.
Mint minden egyes nagy futballtorna idején, most is felpezsdül az élet a fogadóirodáknál.
A legalacsonyabb szorzót (5,5) a német válogatott neve mellett találhatjuk, tehát az ő végső győzelmüket tartják a legvalószínűbbnek.
A sorban Brazília (5,75), Franciaország (6,5) és Spanyolország (7,5) következik. Érdekes, hogy a közvélemény szerint titkos favoritnak kikiáltott belga nemzeti együttes csak hatodik a sorban. Aki a legtöbbet szeretne kaszálni, annak Panamára és Szaúd-Arábiára érdemes tennie, ugyanis ezerszeres nyereménnyel kecsegtet a vb-címük.
Az idei vb alatt is sok olyan történet íródik, amelyre rendkívüli módon kíváncsi a közönség és a média. Tűkön ülve várja a fél világ, hogy Cristiano Ronaldo teljessé teszi-e kollekcióját, és bezsebeli-e a világbajnoki trófeát is, vagy hogy Lionel Messinek végre kijön-e a lépés az argentin válogatottal. Nagy kérdés, hogy a folyton nagy reményekkel induló, mégis mindig elbukó Anglia vajon előrébb jut-e végre, illetve hogy a Bajnokok Ligája-döntőben Sergio Ramosszal ütközve megsérülő Mohamed Szalah játszik-e egyáltalán, és ha igen, meddig cipeli a hátán Egyiptom csapatát.
