Néhány órán át Magyarország street art rajongóit is lázban tartotta a hír, hogy a világhírű brit utcaművész, Banksy esetleg Budapesten is ott hagyott egy alkotást. Hamarosan kiderült, hogy a rajz hamisítvány, Banksy pedig nem Magyarországon, hanem Párizsban alkotott éppen azokban a napokban, szokás szerint élesen kritizálva a politikusokat és a társadalmi visszásságokat.
Az egyik képen ezek közül egy arcát kendővel elfedő patkány látható a kezében egy hatalmas tapétavágó késsel, amely a stencilező művészek egyik fő munkaeszköze.
Fotó: AFP/Thomas Samson
A művész úgy kommentálta ezt az alkotást, hogy a párizsi diáklázadások 50. évfordulójára készítette, de egyúttal a stencilművészet szülővárosának is emléket állít vele. Egy másik rajzon a jellegzetes patkányfigura színes pöttyös masnit, Miki egér füleket viselve álcázza magát, és egy 1968-as feliraton ül, amelynek utolsó számjegye olyan, mintha puskagolyók ütötték volna a falba.
A diáklázadások mellett az utcaművész napjaink egyik legaktuálisabb politikai és gazdasági témáját, a menekültválságot is megidézte több képen is. Az egyik ezek közül a Porte de la Chapelle-nél, egy bevándorlók számára nyitott ételosztó hely közelében került fel egy ház falára. A graffitin egy riadt tekintetű színes bőrű kislány próbál rózsaszín virágmintákkal eltüntetni egy hatalmas horogkeresztet, de hiába, mert a fekete színű náci szimbólum átsejlik a pasztellszínű festéken. A menekültekkel szembeni előítéletekre és a felszín alatt ott lévő fajgyűlöletre rávilágító falfestmény egyébként nem sokáig maradt épen: néhány nappal az elkészülte után megrongálták, világoskék festékkel összefirkálták.
Szintén a bevándorlással kapcsolatos problémákra és társadalmi előítéletekre hívhatja fel a figyelmet az a rajz, amely most a Bataclan színház egyik ajtaját díszíti. A hely azzal került be a hírekbe 2015 novemberében, hogy az Iszlám Államhoz tartozó terroristák véres merényletet hajtottak ott végre, 89 látogatót öltek meg. Az ajtóra került Banksy-rajzon egy lehajtott fejjel gyászoló, szomorú, csipkefátylat és fejkendőt viselő nőalak látható.
A teljes cikk a Világgazdaság csütörtöki számában olvasható
