Nagy nap 2018. augusztus 6. a hazai iparjogvédelem történetében. Az Igazságügyi Minisztérium nyilvánosságra hozta ugyanis a védjegytörvény módosítását is tartalmazó, már régóta várt előterjesztését, amely a 2015-ös európai uniós védjegyirányelvet figyelembe véve alapjaiban változtatja meg a hazai védjegyjogi szabályozás rendszerét. Az EU-s – és így a hazai – védjegyszabályozás átalakítása Brüsszel lassan már megszokottá váló jogi ráncfelvarrásainak egyike, a jogalkotó ugyanis az iparjogvédelem területén is reagálni próbál(t) az utóbbi években lezajlott hatalmas társadalmi, technológiai változásokra.
Bár az irányelv és ennek alapján az előterjesztés minden újítása a fontossága miatt önálló elemzést érdemelne, ezek közül is kiemelkedik a védjegyoltalomban részesítés feltételeinek alapvető átalakítása. A magyar védjegytörvény 1997-es megalkotása óta ugyanis a megjelölések oltalomban részesítésének egyik alapvető feltétele, hogy azok grafikailag ábrázolhatók legyenek.
Az előfeltétel indoka egyértelműen az, hogy
az egyes oltalomban részesített megjelölések egyértelműen és pontosan meghatározhatók legyenek mind a nyilvánosság, mind a versenytársak számára.
Ám az utóbbi időben a technológiai fejlődéssel ez a kritérium már inkább korlátozta és hátráltatta a védjegyjogosultakat, mint védte őket vagy a piacot.
Az EU-s jogalkotó pedig, ezt észlelvén, úgy módosította a harmonizált védjegyjogi szabályozást, hogy
megszüntette a grafikai ábrázolhatóság – eddig meghatározó – előkövetelményét, ezt kezdi most lekövetni a magyar szabályozás.
És ezzel elszabadulhat a leendő védjegyjogosultak fantáziája! Video- és audiofájlok, pozíciómegjelölések vagy hologramok: a lényeg, hogy az oltalom tárgya egyértelműen, pontosan és érthetően meghatározható legyen.
És hogy ez mit jelent pontosan? Emlékeznek még a Nokia híres dallamára? A hatályos szabályozás szerint csak a képen látható formában részesülhet védjegyoltalomban.
Egy hangvédjegy ugyanis most csak akkor részesülhet oltalomban, ha kottán hangjegyekkel megjelenítették a dallamot, mert csak így tud megfelelni a grafikai ábrázolhatóság követelményének.
Az előterjesztés elfogadásával elegendő lesz egy egyszerű MP3- vagy WAW-fájl benyújtása a hatóságnak. De ugyanez elmondható egy videóról vagy akár egy mintáról is. A lista nem teljes, az előterjesztésben található felsorolás az oltalomban részesíthető megjelölésekről ugyanis nem kimerítő, így hatalmas tér nyílik a jogosultak számára.
Az előterjesztés alapjaiban változtatja majd meg a hazai védjegyjogi rendszert az EU-s irányelvet követve, és kitágítja a védjegyoltalomban részesíthető megjelölések körét. Érdemes tehát figyelni, hogy a társadalmi egyeztetési fázisban lévő jogszabálytervezetet mikor fogadja el az Országgyűlés. Onnantól lehet készíteni az MP3-at, MP4-et, JPEG-et, PNG-t, GIF-et, és irány a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala!
