A vártnál lassúbb következtében Franciaország 2018-as hiánya nagyobb lesz az előre jelzettnél, meghaladja a 2,3 százalékát, de 3 százalék alatt marad – jelentette be tegnap Gérald Darmanin költségvetésért felelős miniszter a BFM televízióban. A Les Echos című gazdasági napilap a vasárnapi számában arról számolt be, hogy a kormány hiánycélja az idei évre 2,6 százalék lesz – ennyi volt 2017-ben is –, jövőre pedig a deficit eléri a 3 százalékot. A hiány a GDP 2,5 százaléka lenne idén, ezt az állami vasúttársaság adósságának átvállalása tornászta fel 2,6 százalékra – magyarázta Bruno Le Maire gazdasági és pénzügyminiszter.
A francia kormány a hét végén visszafogta a növekedési kilátásokat is. Édouard Philippe miniszterelnök a Le Journal du Dimanche című hetilapnak adott interjúban azt mondta, hogy a jövő évi költségvetést a gazdaság 1,7 százalékos bővülésére alapozzák a korábban várt 1,9 százalék helyett; a kormány idén 2 százalékos növekedést jelzett.
A Reuters elemzése szerint azonban a várakozások még így is optimistának tűnnek, a jegybank már korábban 1,9 százalékról 1,8 százalékra csökkentette az idei kilátásokat. A gazdaság motorjának számító fogyasztás az előrejelzések szerint 0,2 százalékkal nőtt a második negyedévben, ami elmarad Németországétól és az Európai Unióétól is. A Politico szerint még ennél is súlyosabb probléma Emmanuel Macron elnök számára, hogy a csak 0,3 százalékponttal alacsonyabb, mint hivatalba lépésekor.
A kormányzat pedig éppen a gazdaság felpörgetését és új munkahelyek teremtését ígérte, amikor hozzákezdett az Emmanuel Macron államfő kezdeményezte reformokhoz, amelyeket az éles bírálatok és az államfő rekordalacsony népszerűsége ellenére tovább folytatnak. Ennek keretében jövőre visszafogják a szociális kiadásokat. A lakhatási támogatás, a és a nyugdíjak csak évente 0,3 százalékkal növekedhetnek 2019-ben és 2020-ban, ami elmarad az elemzők által jelezett 1,5, illetve 1,8 százalékos inflációtól. (A fogyasztói árak éves emelkedése 2,3 százalékos volt júliusban.)
Csak a lakhatási támogatás értékének csökkentésével mintegy 1 milliárd eurót terveznek megtakarítani.
A jövő évi költségvetési tervezet szerint viszont a túlórabér után a munkavállalóknak nem kell majd járulékot fizetniük, ami a kormány számításai szerint évente átlagosan 200 eurós pluszjövedelmet hagy a minimálbérért dolgozóknál. Emelkednek a munkanélküli-segélyre nem jogosult, jövedelem nélküliek számára fizetett juttatások, valamint a minimálnyugdíj és a fogyatékosoknak fizetett összeg.
A kormányzat fontolgatja azt is, hogy idővel fokozatosan csökkenti a munkanélküli-járulékot
– nyilatkozta a kormányfő, aki szerint az is elképzelhető, hogy a munkaadókra hárítják a betegszabadságok miatti költségek egy részét; ez évente 10 milliárd euróba kerül az államnak.
A miniszterelnök megerősítette, hogy továbbra is tervezik új közszolgálati nyugdíjrendszer létrehozását, és folytatják a túlméretezett közszolgálati apparátus létszámának csökkentését: 2019-ben 4500, 2020-ban több mint 10 ezer, 2022-re összesen 50 ezer munkahely szűnik meg a közszférában Macron céljai szerint.
Valódi vérfürdő lesz az állami és közszolgálatban
– kommentálta a miniszterelnök nyilatkozatát Jean-Luc Mélenchon radikális baloldali politikus. Adóemelést viszont nem tervez a kormány ötéves mandátumának lejárta előtt, inkább a terhek csökkentésére lehet számítani – erősítette meg tegnap a költségvetési miniszter. „Ez politikai döntés, a magánszemélyeket és a vállalatokat terhelő adók csökkentése is folytatódik” – nyilatkozta Darmanin.
A teljes cikket a Világgazdaság keddi számában olvashatja
