Számos nonprofit szervezet segíthet az állampolgároknak a pénzügyi tudatosság fejlesztésében – ők korábbi tapasztalataik, eddigi munkájuk alapján napi kapcsolatban vannak a monetáris területen fogyasztóként jelen levőkkel, ráadásul kivívták az érintett ügyfelek bizalmát.
Munkájukra pedig szükség van, hisz a pénzügyi közvetítőrendszer ma már lényegében közműként szolgálja a társadalmat
– indokolta Balogh László, a Pénzügyminisztérium pénzügypolitikáért felelős államtitkára azt, hogy miért írnak ki hamarosan a Pénzügyi tudatosság kormánystratégia keretében pályázatokat ezen a területen.
Szabó József Attila, az MNB-n belül működő Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ (PFK) főosztályvezetője arról számolt be, hogy
Az irodák az elmúlt két és fél évben 30 ezer ügyfelet tudtak kiszolgálni, ám Szabó József Attila szerint a működtetésre kiírt és a napokban lezárult közbeszerzési eljárás során a jelentkező civil szervezeteknek feladatul szabták, hogy az irodák még több kiszállást megvalósítva közelebb legyenek a fogyasztókhoz.
Balogh László szerint a nemzeti stratégia célja, hogy emelje a fogyasztók önérvényesítő képességét. Ehhez ismeretek és önbizalom kell – hangsúlyozta. Más területeken is van példa rossz döntésre, de egy kényelmetlen cipő okozta probléma össze sem hasonlítható egy akár évtizedekre kiható jelzáloghitellel. Ha a családok a pénzügyi ismereteik és döntési magabiztosságuk révén jobb döntéseket tudnak hozni, az makroszinten a nemzetgazdaságot erősíti. A helyettes államtitkár által használt kifejezéssel élve, a pénztudatosság ráadásul növeli a vállalkozókedvet, ez szintén erősítheti a gazdaságot.
Ma a legtöbb családban hiányzik az előrelátás és a tudatos tervezés, a fogyasztók ismeretek hiányában nem ismerik fel vagy – épp a korábbi negatív tapasztalatok miatt – kifejezetten kerülik a kockázatokat. További gond, hogy a többség nem hasonlítja össze a különböző lehetőségeket.
A teljes cikk a Világgazdaság csütörtöki számában olvasható
