BUX 42,288.2
-1.61%
BUMIX 3,938.94
+0.22%
CETOP20 1,992.73
0.00%
OTP 9,950
-3.35%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-2.95%
0.00%
-0.40%
ZWACK 17,550
+0.57%
0.00%
ANY 1,590
-0.62%
RABA 1,170
+0.43%
0.00%
-2.15%
0.00%
-1.38%
OPUS 189.6
+1.61%
-6.53%
0.00%
0.00%
+1.02%
OTT1 149.2
0.00%
+1.48%
MOL 2,814
-2.02%
DELTA 39.45
-1.00%
ALTEO 2,360
-0.84%
0.00%
+1.01%
EHEP 1,750
-1.69%
0.00%
-0.38%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.25%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
-4.38%
-0.75%
0.00%
0.00%
NUTEX 12.05
+3.43%
GOPD 12,000
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
+4.35%
NAP 1,186
-1.98%
0.00%
-0.89%
Forrás
RND Solutions
Közélet

Esztergom lesz a Közigazgatási Felsőbíróság székhelye

Jövő év március végig választhatják meg a Közigazgatási Felsőbíróság első elnökét, a közigazgatási bíróságok pedig 2020 január elsejével kezdhetik meg működésüket.

Október végéig lehet véleményezni a közigazgatási bíróságokról szóló törvény tervezetét. A kormány honlapjára kikerült javaslat rögzíti, hogy a közigazgatási bíróságok – szemben a rendes bíróságokkal – kétszintű rendszer képeznek a közigazgatási ügyek gyors elintézéséhez fűződő érdekre és a közigazgatási per sajátos szabályaira is tekintettel.

A jogi személyiséggel rendelkező közigazgatási törvényszékek és a Közigazgatási Felsőbíróság együtt alkotják a közigazgatási bíróságok fogalmát. A közigazgatási bíróságok elsősorban közigazgatási jogvitákban járnak el. A közigazgatási bírák függetlenségének egyik legjelentősebb szervezeti garanciája, hogy a központi költségvetésben a közigazgatási bíróságok önálló fejezetet alkotnak.

A Közigazgatási Felsőbíróság székhelye Esztergom lesz.

A közigazgatási törvényszékek a hatáskörükbe tartozó ügyekben a következő illetékességi területen járnak el:

  • Budapest főváros területén a Fővárosi Közigazgatási Törvényszék;
  • Nógrád megye és Pest megye területén Budapest Környéki Közigazgatási Törvényszék;
  • Hajdú-Bihar megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén a Debreceni Közigazgatási Törvényszék;
  • Győr-Moson-Sopron megye, Komárom-Esztergom megye, Vas megye területén a Győri Közigazgatási Törvényszék;
  • Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Heves megye területén a Miskolci Közigazgatási Törvényszék;
  • Baranya megye, Somogy megye és Tolna megye területén a Pécsi Közigazgatási Törvényszék;
  • Bács-Kiskun megye, a Békés megye, és Csongrád megye területén a Szegedi Közigazgatási Törvényszék;
  • Fejér megye, Veszprém megye és Zala megye területén a Veszprémi Közigazgatási Törvényszék.
  • A közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépéséről és egyes átmeneti szabályokról szóló tervezet is kikerül a kormany.hu oldalra. Eszerint a közigazgatási és munkaügyi bíróság bírósági vezetőinek, valamint a Fővárosi Törvényszék és a Kúria közigazgatási és munkaügyi kollégiuma bírósági vezetőinek megbízatása a közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatályba lépését megelőző napon megszűnik.

    A tervezet megteremti annak lehetőségét, hogy a közigazgatási és munkaügyi bíróság azon bírái valamint a Fővárosi Törvényszék és a Kúria közigazgatási és munkaügyi kollégiumának azon tagjai, akik a Javaslatban meghatározott jogvesztő határidőn belül kérik, a törvény erejénél fogva átvételre kerüljenek a közigazgatási törvényszékekhez, illetve a Közigazgatási Felsőbírósághoz.

    Szintén garanciális jelleggel biztosítja a szabályozás a rendes bírósági szervezetben szakmai vezetői megbízatással (tanácselnök, kollégiumvezető, illetve kollégiumvezető-helyettes) rendelkező bírák számára, hogy címadományozás révén új vezetői kinevezésükig, illetve az eredeti megbízatás lejártáig azonos illetmény mellett folytathassák munkájukat.

    A tervezet értelmében az Országgyűlés a köztársasági elnök 2019. február 28. napjáig megtett javaslatára a Közigazgatási Felsőbíróság első elnökét 2019. március 31. napjáig választja meg.

    Ha a Közigazgatási Felsőbíróság megválasztott elnöke nem kúriai bíró, őt az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) elnöke a Kúriára áthelyez. A Közigazgatási Felsőbíróság megválasztott elnöke 2019. november 15. napjáig javaslatot tesz az igazságügyért felelős miniszternek (a továbbiakban: miniszter) a közigazgatási bíróságok ügyviteli szabályaira. Az új szervezet működőképessége új bírák kiválasztását is szükségessé teszi, amihez olyan rendszert tartalmaz a Javaslat, amely alkalmas a bírói testületek szerepének érvényre juttatására az átmenet fázisában is.

    A javaslat rögzíti, hogy a közigazgatási bíróságok – szemben a rendes bíróságokkal – kétszintű rendszer képeznek a közigazgatási ügyek gyors elintézéséhez fűződő érdekre és a közigazgatási per sajátos szabályaira is tekintettel. A jogi személyiséggel rendelkező közigazgatási törvényszékek és a Közigazgatási Felsőbíróság együtt alkotják a közigazgatási bíróságok fogalmát. A közigazgatási bíróságok elsősorban közigazgatási jogvitákban járnak el.

    Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
    Kapcsolódó cikkek