Elkéstünk a blockchain hazai szabályozásával

Elkéstünk a blockchain jelenség szabályozásával, de ha nem lehetünk úttörők, attól még lehetünk jó követők

– így vélekedik Országh Örs, arról, hogyan áll a hazai blockchain szabályozás. A Blockchain Competence Center helyettes ügyvezetője a Blockchain Budapest konferencián úgy fogalmazott: amikor tanácsot adnak arról, hol indítson el egy startup egy blockchain-projektet, nem tudják jó szívvel Magyarországot ajánlani. „Nem tudjuk, mi lesz a szabályozási modell, mennyire lesz befogadó a hazai jogszabályi környezet.”

A Magyar Nemzeti Bank szakértője, Kertész Ákos szerint a jegybankban már téma a szabályozás, úgy fogalmazott: együttműködünk az uniós bankfelügyelettel, munkacsoportokban dolgozunk együtt több tagállammal, de tény, hogy más országok előrébb járnak a szabályozásban. Kertész szerint azonban még nem látni, mi lesz a közös uniós szabályozás. Hozzátette,

ha a szakadék felé robog a vonat, akkor jó, hogy nem elöl vagyunk.

Kalocsai Kornél, a Blockchain Magyarország Egyesület elnöke szerint legalább annyira kell szabályozni a témakört, hogy a jogszabályi környezet ne gátolja projekteket. „Az államot érdekeltté kell tenni a projektekben, de nem csak a közvetlen állami bevételek növekedése számít. Úgy vélte: a támogató szabályozásnak vannak tovagyűrűző hatásai. A projektek ugyanis munkahelyeket teremthetnek, vállalatok települhetnek Magyarországra, vannak tehát másodlagos, közvetett hasznai a szabályozásnak.

Nagy Bertalan, a Concorde Értékpapír Zrt. privátbanki üzletfejlesztési igazgatója szerint a pénzügyi szektor is érdekelt a témában, de egyelőre csak a fut a trendek után. Pénzügyi elszámolásra már használják a modelleket, de szélesebb körű alkalmazásra lenne szükség. Szerinte árversenyt, hatékonyabb megoldásokat jelentene a modell beépítése, az ügyfeleknek is kedvezne.

Az online számlázástól az ügyfélazonosításon keresztül az adatkezelésig számtalan terület van, ahol hasznosítani lehet a technológiát. Kalocsai ehhez hozzátette:

a pénzügyi szektor célja egyértelműen a blockchain alapú rendszerek beépítése, még úgy is, hogy a modellben megkérdőjeleződik a bankok funkciója. A bankok megijedtek a blockchaintől, mert első látásra feleslegessé teszi őket.

A beszélgetés résztvevői egyetértettek, hogy az államigazgatás lenne a legjobb terep a blockchain rendszereknek. Országh úgy fogalmazott: óriási a közigazgatási államapparátus, amit egymással nem kompatibilis rendszerek működtetnek. ”Gyakorlatilag nincs olyan minisztérium, amelynek területén nem lehetne használni a modelleket„ – mondta. Kalocsai hozzátette: indultak már hasznos digitális projektek, az e-személyi vagy a digitális aláírás, de blockchain alapon a szolgáltatások még hatékonyabbak, még gyorsabbak és olcsóbbak lennének.

A résztvevők leszögezték, hogy ugyan itthon tenni akaró szakemberek dolgoznak a területen, mégsem hallani átütő erejű, hazai projektről.

A legnagyobb hiba a téma oktatásában, népszerűsítésében van – vélte Országh Örs. A hazai vállalati szektor ügyvezető rétege már mind hallott a blockchain lehetőségeiről, legalább említés szintjén. Hiányzik azonban a cégeknél az a réteg, aki a technológiát használható szolgáltatásokká, megoldásokká tudná változtatni. Kertész is hasonlóan vélekedett:

először a technológiával kapcsolatos tudatosságot kell megerősíteni, mint fogalmazott: a fogyasztóknak tisztában kell lennie, milyen terméket, szolgáltatást valósítanak meg blockchainnel. ”Maga a technológia kockázatmentes, a kérdés, hogy a vele megvalósított projekt biztonságos-e.„