BUX 41,779.48
+0.74%
BUMIX 3,950.99
+1.32%
CETOP20 1,976.81
+0.33%
OTP 9,904
-3.75%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+1.14%
-0.61%
ZWACK 17,050
0.00%
0.00%
ANY 1,620
+1.25%
RABA 1,180
+2.16%
-4.29%
-0.24%
+6.16%
-0.92%
OPUS 188.8
+2.61%
+11.11%
-0.74%
0.00%
+2.74%
OTT1 149.2
0.00%
+3.54%
MOL 2,700
-0.59%
0.00%
ALTEO 2,390
+1.70%
-9.09%
+0.40%
EHEP 1,590
+4.95%
0.00%
+0.64%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.20%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
-0.47%
0.00%
+1.48%
+5.71%
+4.38%
+2.48%
GOPD 12,700
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
+4.09%
NAP 1,190
+1.54%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Közélet

Nincs elég vakvezető kutya hazánkban, pedig óriási szükség lenne rá

Nemrég ünnepelték a Vakvezető Kutyák Világnapját, amelyet egy sajnálatos adat árnyékolt be. A látássérülteknek 1-3 évet kell várniuk egy vakvezető kutyára, amely idő csak akkor lenne rövidebb, ha több állatot képeznének ki. Erre azonban sem elegendő intézmény, sem elég ember, sem elég pénz nem áll rendelkezésre.

„Lakosságarányos becslések alapján évi 250 vakvezető kutya szolgálatba állítására lenne szükség, ehelyett összesen jelenleg 200 ilyen állat van szolgálatban” – nyilatkozta a VG.hu megkeresésére a Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola. Az intézményt azután kerestük meg, hogy kiderült, a látássérülteknek 1-3 évet kell várniuk arra, hogy egy négylábú segítőtársat kapjanak.

Ennek kapcsán sajnos az iskola sem tudott biztatót mondani, elmondásuk szerint összesen 20 ezer vak ember él hazánkban, de csupán 1 százalékuknak van vakvezető kutyája. Az intézmény várólistája pedig hosszúra nyúlik:

jelen pillanatban 60-an várnak négylábú segítőtársra.

A várakozási idő túlságosan hosszú, mindenképpen több vakvezető kutyára van szükség Magyarországon, de a vak emberek ilyen állatokkal történő támogatása komplett szolgáltatást jelent.

A látássérülteknek 1-3 évet kell várniuk arra, hogy egy négylábú segítőtársat kapjanak
Fotó: AFP

„A megfelelő kutyák tenyésztése, a kölykök felnevelése és szocializációja, a ténylegesen alkalmas egyedek kiválasztása és hat hónapos speciális kiképzése, a látássérült gazda rehabilitációja és felkészítése az önálló közlekedésre, a kutyával való közös tanulásuk, majd vizsgáztatásuk, az élethosszig tartó utánkövetésük és támogatásuk szakképzett munkatársakat, komoly infrastruktúrát, végeredményben tehát jelentős anyagi forrásokat igényel” – közölte az intézmény. Hangsúlyozták,

ma Magyarországon két olyan iskola működik, amely a nemzetközi besorolás szerint eléri a „kis iskola” kapacitást (körülbelül 15 kutya kibocsátása évente)

és ezen kívül még 2-3 alkalminak minősülő képzőhely tevékenykedik (maximum 3 kutya szolgálatba állítása évente).

https://youtu.be/qyQ_ETxkjwM

A komplex szolgáltatás bővítéséhez a képzőhelyek infrastrukturális és humán erőforrás fejlesztésre lenne szükség, amihez a jelenlegi forrásokat meg kellene többszörözni.

Ugyanis a komplex szolgáltatási folyamatra (ami 10 évet vesz igénybe) jutó teljes közvetlen költség mintegy ötmillió forint. A nyugat-európai kalkulációk ennek a többszörösét említik.

A humán erőforrást tekintve a jogszabály kötelezővé teszi, hogy „vakvezető kutya kiképzésén” OKJ képzettségű szakemberek és rehabilitációs szakemberek, illetve gyógypedagógusok működjenek közre. Intézményünkben viszont mellettük állattenyésztő mérnök, pszichológus, gyógytornász és civilek is szerepet kapnak – közölte az iskola. Felhívták a figyelmet, hogy a képzettségi és vizsgakövetelményeket miniszteri rendelet és ahhoz kapcsolódó szabályzat rögzíti.

Összefoglalóan elmondható, hogy a kutyákkal szemben támasztott követelmények mellett különös jelentősége van a látássérült gazda rehabilitáltságának és kutyás közlekedésre való felkészültségének

– közölték. Magyarországon tehát nem a vakvezető kutyák vizsgáznak, hanem a látássérült ember tesz a vakvezető kutyájával közlekedésbiztonsági vizsgát.

Ezekre kell figyelni, ha vakvezető kutyával találkozunk

Magyarországon sokan nincsenek tisztában azzal, hogyan viszonyuljanak egy vakvezető kutyához. Ezzel kapcsolatban az iskola hangsúlyozta: a legfontosabb, hogy sem a kutyát sem pedig a gazdáját nem szabad közlekedés közben zavarni. „Nincs helye az észrevétlen kutyasimogatásnak, vagy a kutyák élelemmel kínálásának sem” – szögezték le. Megjegyezték viszont, hogy a látó emberek sokat segíthetnek vak társaiknak azzal, ha kérés nélkül is hangosan kimondják, hogy hányas busz érkezik a megállóba, vagy hogy éppen zöldre váltott a lámpa, esetleg valamilyen akadály, figyelmeztető tábla van az úton, ami fontos – hívta fel a figyelmet az intézmény.

 

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek