A nemrég jóváhagyott büdzsé számai alapján 184 milliárd forinttal többet szán a kormányzat az egészségügyre jövőre, mint idén, ha tízéves összesítésben nézzük, akkor 770 milliárd forinttal jut több erre a területre
– mondta Horváth Ildikó a Világgazdaságnak. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) egészségügyért felelős államtitkára emlékeztetett: a kormány 2010 óta pótolja az egészségügytől korábban elvett pénzeket.
A prioritások között első lépésben az alapellátás fejlesztésére, a járóbeteg-ellátás megerősítésére, a sürgősségi ellátás stabilizálására és a többi kórházi ellátóegység átalakítására jutnak a többletforrások – mondta az államtitkár. Több mint 82 ezer egészségügyi szakdolgozó bére emelkedik 8 százalékkal. Az eredetileg novemberre tervezett emelést előbbre hozták, július 1-jére. Horváth Ildikó ezt a Semmelweis-nappal indokolta, mivel így ez egy fontos üzenetet hordoz, a dolgozók elismeréséről szól.
„Az anyagi megbecsülésnek számomra lelki jelentősége is van, az pedig kiszámolható, hogy ez az ütemezés azt is jelenti, hogy pár hónapnyival több pénzt vihetnek haza az egészségügyi szakdolgozók.
Ilyen meggondolásból hoztuk előbbre a béremelést, és ezt sikerült is egy fontos pillanattá tenni” – hangsúlyozta. Emlékeztetett: a bérrendezési folyamat 2016 óta zajlik, s a mostani volt az utolsó pillére az akkor egyeztetett többlépcsős emelésnek. A béremelési programot folytatják, így 2022-re átlagosan két és félszeresét fogja keresni egy ápoló annak, amennyit 2016 előtt keresett. A védőnők is bekerültek a szakdolgozói hatálya alá, ami óriási előrelépés számukra – hívta fel a figyelmet Horváth Ildikó.
Az államtitkár reagált az Állami Számvevőszék 2015 és 2017 közötti időszakot érintő vizsgálatára is. Mint mondta, amit a jelentésben megfogalmaztak – vagyis azt, hogy legyen egy diszpécser, aki a sürgősségi ellátóhelyeken tájékoztatást ad a betegeknek, legyen egy egységes triázsrendszer (súlyossági kategóriák használata – a szerk.), amelyet minden helyen alkalmazni kell, és legyen egy felelős személy, akinek az a dolga, hogy perceken belül elvégezze ezt a triázsolást, és a különböző sürgősségi kategóriába kerülő betegek ténylegesen az elvárt időn belül ellátáshoz jussanak – már megvalósította a kormányzat, kijavította a hibákat. Hangsúlyozta:
idén január 1-jével ez az átalakulás megtörtént, a sürgősségi ellátás gyorsabbá és biztonságosabbá vált. A triázsrendszer lehetővé teszi, hogy a lehető legrövidebb idő alatt rögzítsék a sürgősségi ellátás informatikai hálózatában a beteget, majd a súlyossági kategóriák szerint azonnal besorolják az aktuális állapotának megfelelően. Emellett akut alapellátási egységek jöttek létre kiegészítésként.
Az államtitkár fontosnak nevezte, hogy április 1-jétől az elektronikus egészségügyi szolgáltatási térben, az adatszolgáltatásban nagy részletességgel rendelkezésre állnak a betegek adatai a sürgősségi ellátóhelyektől. Visszautalva az ÁSZ-revízióra, kiemelte, hogy az a 2015–2017 közötti, immár lezárult időszakról szól. Példaként említette a mentőket: akkoriban ott még papíralapú volt a dokumentáció, ez közben átállt elektronikus működésre.
Most már a kórházban a leendő sürgősségi ellátóhely az első pillanattól látja, hogy milyen előkezeléssel, hogyan érkezik hozzájuk a beteg, így rá lehet készülni, és percek menthetők meg az ellátásban
– húzta alá Horváth Ildikó.
A jelentés ezt a folyamatot nem írja le, mivel csak a kiérkezési időt tartalmazza, és nem választja szét a mentők által szállított betegek sürgősségi szintjeit sem – tette hozzá. „A várólisták több tízezres csökkenése minket igazol” – felelte a Világgazdaságnak az államtitkár arra a kérdésre, hogy eljutunk-e valaha az állami ellátásban oda, hogy jóval kevesebbet vár a beteg egy vizsgálat vagy műtét előtt.
Mint mondta, sokan hisznek és bíznak a rendszerben. „Ezt a nemrégiben készült felmérések is bizonyítják, amelyek azt vizsgálták, hogy mit gondolnak az emberek, mennyire bíznak az állami egészségügyben. A háziorvosi rendszerben 80 százalék fölötti ez az index, de nagy bizalmuk van az ellátottaknak a járó- és fekvőbeteg-intézmények iránt is” – közölte. Amellett, hogy az orvoselvándorlás dinamikája erősen csökkent, folyamatosan nő a szakképzésből kikerülő orvosok száma, mindennek a végeredménye pedig az, hogy ma hatezerrel több orvos dolgozik, mint 2010-ben – vázolta Horváth Ildikó. Ennek okairól szólva azt mondta:
az orvosok megbecsülése, bére nőtt, „az utánpótlás érdekében tetemes ösztöndíjakkal is motiváljuk a fiatalokat, hogy egészségügyi pályára lépjenek, továbbá az orvosok munkakörülményei is javulnak, a kórház- és rendelőfejlesztések, az egyre modernebb orvosi eszközök, berendezések szebb, jobb, szakmailag is méltóbb környezetet biztosítanak munkájukhoz”.
A védőnők kikerültek a közalkalmazotti körből
Az egészségügyi szakdolgozók és védőnők megtartását, létszámuk fejlesztését célzó bérintézkedésről szóló kormányhatározat értelmében a védőnők 2019. július 1-jétől kikerültek a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) hatálya alól, és a továbbiakban az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló törvény és a végrehajtási rendelete szerinti egészségügyi szakdolgozói bértábla vonatkozik rájuk. Ennek következményeként 2019. július 1-jétől a Kjt. bértáblához viszonyítottan 93,8 százalékos béremelést kapnak az egészségügyi alapellátásban dolgozó területi védőnők és az iskola-egészségügyi ellátás keretében védőnői feladatot ellátó dolgozók – tájékoztatta lapunkat a részletekről az Emmi.
