Megjelenése óta kiváló ajándékötletnek tűnik az ajándékkártya azok számára, akik nem tudják vagy nincs idejük eldönteni, mit vegyenek szeretteiknek. Ám van a jelenségnek több nem kívánt mellékhatása is.
Az online kuponok működése talán szándék nélkül rejt buktatókat magában, ám ezekre a kiberbűnözők előszeretettel csapnak le. Az iTunes, a Google Play, az Amazon kuponjait egyaránt felhasználják pénzszerzésre: akár úgy, hogy adathalászat céljából elirányítják a nem kellően éber felhasználót egy oldalra, ahol személyes adatok megadását kérik, vagy sms-t kérnek az ingyenes kuponért.
A videojátékok területe a pénzmosás melegágya lett
A Counter Strike játékot fejlesztő Valve a közleménye szerint azért állította le „kulcsainak” játékosok közötti kereskedelmét, mert kiderült, hogy a belső piactéren gazdát cserélő kulcsok közül számos pénzmosásra szolgált. A bűnözők a konténerkulcsokat lopott bankkártyákkal vásárolták, majd áron alul adták el a játékosoknak.
Komoly csalások történnek a játékiparban is, erre a tevékenységre szerteágazó hálózat épült ki, a bűnözők a különféle játékokban használatos tárgyak törvénytelen értékesítésére szakosodtak.
És természetesen ott van az ösztönökre építő stratégia is. Indirekt módon ennek köszönhette sikerét az Omegle és a Chatroulette is. Igaz, ezek inkább a szexuális ragadozók vadászterületévé váltak.
A kifejezetten szöveges alapú, elsősorban okostelefonokra tervezett chatszobákban másfajta ragadozók lesnek a figyelmetlen emberekre, akik társkeresési céllal lépnek be a Random Chat és más hasonló alkalmazásokba.
Ezek a programok többnyire blokkolnak minden olyan lehetőséget, amellyel személyes tartalmakat, képeket bármilyen módon le lehetne menteni.
A beszélgetések a véletlen generátor által összesorsolt partnerek között meglehetősen egységes formát öltenek.
Köszönés, nem közlése, kölcsönös érdeklődés esetén kor, ország megadása és szándék. Mindezek egy-két szavas megnyilvánulásokban történnek.
Döntő többségében férfiakra vadásznak az itt tevékenykedő csalók, és miután rövid bemutatkozó szöveg alapján felmérik a szándékaikat, „komoly kapcsolat” ígéretével csábítják át a Google Hangouts vagy WhatsApp alkalmazásaira.
Ott pedig meglehetősen sablonos szöveggel igyekeznek minél jobban felkelteni áldozatuk figyelmét. Ezután pedig olyan szépségű nőről készült képet küldenek, ami legalábbis valószínűtlen. Aki a Google képkeresőjében rákeres, bizonyára rátalál egy kevésbé ismert pornószínésznő oldalára.
Ha valaki mégis bedől ennek, és „virtuális kapcsolatba” bonyolódik, „netről letöltött barátnője” hamarosan előáll egy kéréssel.
Rendszerint arra hivatkozik a csaló, hogy sürgősen fel kell töltenie a telefonját, vagy ajándékot kell vennie, és nem tud kivenni pénzt a bankból. Épp ezért ajándékkártyát kér.
Az Amazon- és iTunes-kártyák nagy előnye, hogy lényegében sokkal egyszerűbbé válnak velük a tranzakciók. És – ellentétben például a mobilfeltöltő kártyákkal – nincs szolgáltatótól függő megkötöttség sem, ha például telefonegyenleget akarunk vele feltölteni. Emellett sokkal nehezebb lenyomozni, hiszen az e-mail-fiók a célját teljesítve bármikor törölhető. A kártya pedig nincs kapcsolatban semmilyen, az elkövetőhöz köthető számlával.
Amikor pedig az interneten járatlan felhasználó belemegy egy ilyen feltöltésbe, azzal szembesül, hogy partnere eltűnik, letiltja őt és elérhetetlenné válik. Abban az esetben, ha privát tartalmakat osztott meg, akár zsarolás áldozata is lehet. Mert míg a Random Chat tiltja a képek lementését, a Hangout Messengerében nincs ilyen korlátozás.
A folyamat nem bonyolultabb, mint egy e-mail elkészítése. A prediktív nyelvbevitelnek és a chatszobákban általánosan elfogadott rövidítéseknek köszönhetően a kommunikáció gyors és párhuzamosan is futtatható. Ha pedig száz társalgásból akár csak két embertől sikerül 50 vagy 100 dolláros Amazon-kártyát kicsalni, már sikeres volt a kísérlet.
A módszer nem új
A nigériai levelek néven elhíresült átveréses bűncselekmény, más nevén a 419-es csalás lényege egyszerű: a látszólag a címzettnek szánt, kezdetben postai úton kézbesített levél olyan befektetések lehetőségéről igyekszik meggyőzni az áldozatot, amely csábító haszonnal kecsegtet.
A nigériai herceges csalás klasszikus példája az „ajtóba tett láb” technikának. Vagyis annak a jelenségnek, hogy ha valaki már beleegyezett egy kisebb kérés teljesítésébe, mondjuk kinyitotta az ajtót, később kaphatóbb lesz nagyobb kérések teljesítésére is – ismerteti a hvg Maria Konnikova Az átverés művészete című könyvét.
Ahogy a pszichológus-újságíró rámutat, „kisebb kérések” teljesítése után csak idő kérdése, hogy a csalók mikor próbálkoznak újra, és ilyen esetekben rendszerint komolyabb kérésekkel.
