A lap információi szerint hamarosan nyilvánossá válik a szakképzési rendszer átalakulásának minden részlete, és az Innovációs és Technológiai Minisztérium területért felelős helyettes államtitkára, Pölöskei Gáborné a rendelet közzétételét követően országjárásra indul, hogy első kézből tájékoztassa az érintetteket az újdonságokról. A tervek szerint Pölöskei Gáborné minden megyében munkaértekezleteken mutatja majd be a változásokat, az azokban rejlő lehetőségeket. Mint írták,
a tervezet szerint a szakképzésben oktatóknak heti 22, az osztályfőnököknek 21 tanórájuk lesz. Ezt az oktatási munkaidőt azonban éves keretben kell számolni, nem arról van szó tehát, hogy a tanév mind a 36 hetében ugyanezt a kötelező óraszámot kellene mindenkinek teljesítenie.
Az oktatók munkája összetett, ezért az órakeret terhére számos egyéb feladatot el kell végezniük. Például beleszámíthat a digitális alkotó központok tevékenységében való részvétel, a minőségbiztosításban végzett tevékenység, a mentori feladatok ellátása vagy éppen a szakértői munka is – mondta el Pölöskei Gáborné.
A túlórák kifizetésével kapcsolatban hangsúlyozta:
ha összességében több ledolgozott óra jön ki, mint a megadott éves keret, akkor az túlmunkának számít, ahogy biztosan járni fog a túlórapénz a tartós helyettesítésért is.
A lap azt írta, hogy a szakképzési centrumoknak ezentúl nem tagintézményei, hanem iskolái lesznek az egyes intézmények, amelyek így minőségi versenyhez vezető szakmai szabadsággal rendelkezhetnek. A szemléletbeli váltás a helyettes államtitkár szerint azért szükséges, mert a szakképzés fő célja a gazdaság igényeinek kiszolgálása, vagyis hogy az iskolák saját környezetüknek a piaci igényekhez igazodva nyújtsanak szolgáltatást.
Emlékeztettek, az idén nyáron a szakképzésben oktatóknak várhatóan átlagosan harminc százalékkal emelkedik a bére, aminek a fedezetét július elsejéjétől jelentős többlettámogatással biztosítja az állam.
