Az elmúlt években valami megváltozott a második kerületben található Fény utcai piacon. Buda egykor legnépszerűbb piaca nem csak vásárlásra volt alkalmas, hanem közösségi térként is jól funkcionált: nagypapák csevegtek egy fröccs mellett, híres színészek, zenészek beszélgettek jó kedélyűen az utca emberével két vásárlás között – mára azonban ez teljesen megszűnt. Annak idején péntek délután volt a legnagyobb zsongás a piacon, hiszen mindenki ott szerezte be munka után a hétvégi ebédhez az alapanyagokat. Most viszont – látogatásunk alkalmával – péntek délután háromkor az üzletek fele zárva volt, és óriási pangást tapasztaltunk. Igencsak beszédes, amikor a kereskedő azt érzi, hogy a legforgalmasabb időszakban megteheti, hogy hazamegy, de ennél is furcsább, hogy az üzletek nagy része már régen bezárt, végleg lehúzta a rolót.
Mindenki találgat, mi lehet ennek az oka?! Az, hogy az elmúlt hónapokban nagyot drágult a zöldség és a gyümölcs? Vagy esetleg a magas bérleti díjak miatt mennek el a kereskedők? A kötetlen beszélgetéseket a keserű és ingerült diskurzusok váltották fel a „piacolók” között.
Fotó: Fortepan
Mint megtudtuk, a piac a kerület tulajdonában van, méghozzá társasházi jogi formában, és létezik egy felügyelő bizottság, amelyet a második kerület egy korábbi vezetése bízott meg a hely vezetésével és üzemeltetésével.
„Rengeteg visszajelzést kaptunk a lakosságtól és a kereskedőktől egyaránt, és úgy tűnik, minden egy irányba mutat” – mondta a VG.hu-nak Őrsi Gergely második kerületi polgármester, majd hozzátette, hogy
a legnagyobb problémának a profilkötöttség bizonyul.
Tehát egy megszűnt hentes helyére csak hentes jöhet, őstermelő helyére csak őstermelő jöhet. Pedig a lakossági visszajelzések alapján szinte mindenre lenne igény.
Generációs különbségek
A törzsvásárlók úgy gondolják, a piac vezetésének időben észre kellett volna venni, hogy a hely „idősebb törzsközönsége” és annak igényei már nem ugyanazok, mint amelyek 20 évvel ezelőtt voltak. Ennek fényében a beérkező ötletek miatt meglehetősen nagy összecsapás alakult ki az idősebb és a fiatalabb generációk között. Az idősebbek a régi, hagyományos piachoz ragaszkodnak, azaz kizárólag az őstermelők és a nagyobb üzlettel rendelkező kereskedők kapjanak helyet. A fiatalok pedig már specifikus üzletre is vágynának.
Nagyon jó ötleteket kaptunk a lakosságtól. Örülnének például egy csomagolásmentes boltnak. Van, aki teraszos, kiülős helyen italozna vásárlás után, van aki kis „kajáldákra”, bisztró ételekre vágyna
– osztotta meg portálunkkal Őrsi Gergely, majd hozzátette, minden jel arra utal, hogy a fiatalok és a középkorúak igazi 21. századi, modern piacra vágynak.
Fotó: VG
A második kerületi polgármester és csapata ennek szellemében kezd hozzá a piac újragondolásának. A kerületvezető hangsúlyozta, hogy a munkálatok során
előnyt fognak élvezni a környezetvédelmi szempontok és a fenntarthatóság.
Őrsi Gergely arról számolt be, hogy – bár még nagyon az út elején járnak – nagyon eredményes egyeztetéseket folytatnak, amely annak köszönhető, hogy végre elindult egy igazi párbeszéd a felügyelőbizottsággal, a lakossággal és a kereskedőkkel is.
Fókuszban a környezetvédelem és a falufood
A lakossági véleményeket olvasva egyértelmű, hogy a kerület lakói és a piac törzsközönsége változást szeretne. Elképesztő mennyiségű hozzászólás érkezett a műanyagzacskók elhagyásával kapcsolatban és kizárólag bio-termékeket árusító helyek kialakításáról. A piacolók egy másik fele szerint azonban a bio-termékeket rendkívül borsos áron mérik mindenhol, így ez a szemlélet jelentős áremelkedést hozna a Fény utcában.
A törzsvásárlók kiemelten fontosnak tartják az őstermelők és az úgynevezett falufood jelenlétét.
Általános vélekedés, hogy a kis standon árusító bácsi újhagymája és vajretke lényegesen szebb és illatosabb, mint a nagykereskedők által ládákból kiborított termék.
Fotó: VG
Az őstermelőkkel folytatott beszélgetéseinkből viszont kiderült, hogy a kis standot üzemeltető árusok sokkal nehezebben izzadják ki a méregdrága bérleti díjat.
Be kell csalogatni a fiatalokat
A beszélgetésekből és a hozzászólásokból megtudtuk, óriási problémának tartják, hogy a piacon szinte semmi nincs, ami a fiatalokat vonzaná. Tény és való, hogy ottjártunkkor nagyon kevés huszonéves arcot lehetett látni. A törzsközönség szerint ezt a problémát mindenképpen meg kell oldani, ezért is fontos egy modern piac kialakítása. Rengeteg ötlet érkezett a fiatalokkal kapcsolatban.
Kávézót, olvasósarkot, könyvesboltot, miniszínpadot – feltörekvő akusztikus zenekarokkal – vizionálnak a helyiek, ám ezekre az ötletekre az idősebb generációktól azonnal jött a riposzt: nem szeretnék, ha bulinegyedet csinálnának a piacból.
Egy-két fiatalt megszólítottunk a piacon, ők elmondták, hogy nem igazán látnak abban fantáziát, hogy kilométer hosszan árulják a szezonális gyümölcsöt, amelyről látszik, hogy pontosan ugyanarról a helyről származik, és 10 forintos különbséggel próbálnak egymásra licitálni a kereskedők.
További problémaként említették, hogy a piac este hatkor bezár, sietni kell, hogy munka után odaérjenek a vásárlók, de már ötkor is csak néhány üzlet van nyitva, vasárnap pedig egyáltalán ki sem nyit a piac.
Második körben jön a gazdasági egyeztetés
Őrsi Gergely elmondta: „a polgármester és csapata jelenleg az összegzés fázisánál tart. Megnézzük, hogy a felmérések alapján mire van a legnagyobb igény, mit tehetünk a fenntarthatóságért és a fiatalokért”.
Fotó: MTI/Kovács Attila
A bérleti díjakról egyelőre nem született döntés, nem is a kerület fennhatósága alá tartozik erről dönteni, de Őrsi Gergely lapunknak adott nyilatkozatában kifejtette: mindent el fog követni, hogy megfelelő és életképes bérleti struktúrát dolgozzanak ki a kereskedők és az őstermelők számára.
A költségvetés és a bérleti díjak struktúrájának kialakítása viszont csak a második körben következik: a díjszabás és a gazdasági, költségvetési tárgyalások az után jöhetnek, hogy a kerület vezetése, a felügyelőbizottság, a lakosság, a kereskedők és az őstermelők együttesen kitalálták, hogy valójában mit szeretnének kezdeni a jó ideje haldokló Fény utcai piaccal.
