Meglehetősen hossszú jogi játszmát követően hozta meg a Facebook a döntést, hogy olyan, az óriásvállalattól független szervezetet hoz létre, amelynek fő feladata az oldalon megjelenő vitás tartalmak vizsgálata.
Ahogy a Facebook egyre inkább megkerülhetetlennek tűnik a világ mindennapos működésében, az elmúlt években egyre több és egyre erőteljesebb kritika is zúdul rájuk, amiért nem tudnak gátat szabni a félrevezető, sértő, zaklató, vagy egyenesen csaló bejegyzések áradatának – írja az Index.
A közösségi oldal folyamatosan szűri a kamuprofilokat, és a kétes források megjelölését is lehetővé tette, ennek a folyamatnak új állomása a magyar tagot is magáénak tudó tanács.
A kezdeti hárítás után a Facebook fokozatosan belátta, hogy olyan óriási felelősséggel jár a befolyásos szerepe, amelyet egyszerűen nem tud azzal elhárítani, hogy ők minden jogszabályt betartanak, muszáj ezt a felelősséget elismerniük és annak minden következményével vállalniuk.
Ehhez a felismerésre persze nem a puszta belátás segíthette a cég vezetőit, a társadalmi mellett a szabályozói nyomás is egyre növekedett rajtuk, így saját jól felfogott érdekükké is vált, hogy addig lépjenek, amíg van ehhez mozgásterük.
Ennek a folyamatnak a legújabb és eddig egyértelműen a legjelentősebb lépését jelentette most be a Facebook egy felügyeleti szerv felállításával. A testület neve Oversight Board, azaz Felügyelőtanács – így, egyszerűen, hangsúlyosan Facebook nélkül, ezzel is jelezve, hogy az ígéret szerint egy minden tekintetben független szervezetről van szó. Ezzel a lépéssel a Facebook saját maga fölé helyezett egy testületet, amely a cégtől függetlenül hoz rá nézve kötelező döntéseket a felületein megjelenő tartalmakról.
A tanács a Facebook (és az Instagram) legjelentősebb tartalommoderálási döntései fölött fog őrködni. Fordulhat hozzá bármelyik felhasználó, aki elégedetlen egy döntéssel, és már minden cégen belüli fellebbezési lehetőséget kimerített, illetve maga a Facebook is továbbpasszolhat egy ügyet a testület elé.
A tanács gyakorlatilag a Facebook legfelsőbb bíróságaként fog funkcionálni: az elé kerülő ügyekben az ő szavuk jelenti majd a végső döntést, amely előtt az érintett felhasználóktól kezdve Mark Zuckerberg cégvezérig bezárólag mindenki köteles lesz meghajolni. Az analógia azért is találó, mert várhatóan a testület elé fognak kerülni a leginkább reprezentatív, önmagukon túlmutató jelentőségű ügyek is, és az ezekben meghozott döntés a későbbi moderálási gyakorlatra is hatással lehet.
A bizottság hivatott őrködni a szólásszabadság és az emberi jogok érvényesülése felett a Facebookon. Ezentúl ők mondják majd ki vitás ügyekben a végső szót. Ha úgy döntenek, hogy egy eltávolított tartalomnak mégis helye van az oldalon, nincs moderátor, aki azt onnan újra törölhetné, de ha úgy határoznak, hogy valamit mégis törölni kell, azt maga Mark Zuckerberg a saját két kezével sem tarthatja fent többé.
A testület tagjai
A tanács az induláskor 20 taggal áll fel, ez idővel körülbelül 40-re fog bővülni. A tagok mindegyike valamilyen releváns terület, például a szólásszabadság, a digitális jogok, a vallásszabadság, a digitális szerzői jog, az online biztonság, az internetes cenzúra, az átláthatóság vagy az emberi jogok elismert szakértője, van köztük egykori bíró, volt kormányzati tisztviselő és újságíró is.
A 20 jelenlegi tagból négyen a tanács társelnökei. Az ő kiválasztási folyamatukat még a Facebook vezette, de toborzócégeket és külső tanácsadókat is bevontak, illetve bárki állíthatott jelöltek egy erre létrehozott felületen, hogy a jelöltek toborzása és kiválasztása transzparens legyen. A tanács többi 16 tagjának kiválasztását már a társelnökök felügyelték.
A négy társelnök:
Magyar tagj is van a szervezetnek:
Sajó András jogtudós, a szólásszabadság és az alkotmányjog szakértője, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, korábbi bíró, aki 2008-tól 2017-ig az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) tagja, 2015-től alelnöke volt.
Ha, valakinek a bejegyzését letiltották, az cenzúra. Én úgy látom, hogy az én szerepem az, hogy a cenzúra ellen, ha az indokolatlan, föllépjek. Ebben látom a magam és a tanács szerepét, hogy a cenzúrával szemben védelmet nyújtsunk az embereknek
– mondta Sajó András a lapnak.
