Helyi idő szerint reggel 7 óra 50 perckor – közép-európai idő szerint 13:50-kor – indult útjára a floridai Cape Canaveral űrállomásról, és a tervek szerint hét hónap múlva, 2021. február 18-án fog landolni a Mars felszínén. Az eseményt élőben közvetítette a NASA.
A kilövés rendben lezajlott, az egység hamarosan megkezdheti hosszú útját a vörös bolygó felé.
A koronavírus-járvány okozta rendkívüli helyzet ellenére a NASA sikeresen tartotta a 2,4 milliárd dolláros (több mint 705 milliárd forintos) misszió tervezett menetrendjét.
A marsjáró a Jezero nevű, 250 méter mély kráter alján fog landolni, amely 3,5 milliárd évvel ezelőtt még tóként hullámzott a vörös bolygó felszínén. A tudósok azt remélik, hogy a területen múltbéli mikrobiális élet nyomaira bukkanhatnak.
Az új marsjáró a legfejlettebb technikát viszi magával, köztük az első marsi drón is helyet kapott. Nagy izgalom övezi utóbbit, hiszen a Mars légköre sokkal ritkább a Földénél, mindössze 1 százaléka, így az első igazi tesztrepülésre már csak a Marson lesz lehetőség.
Mimi Aung, a JPL vezető mérnöke elmondta, hogy nem egyszerű megtervezni egy olyan eszközt, amelyik ismeretlen levegőviszonyok közt manőverezik. A cél, hogy a bolygó atmoszféráján belülről készítsenek nagyfelbontású légifelvételeket, ezzel pontosabb képet alkotni a terep felépítéséről.
A fejlesztők minden előkészületet megtettek, sokkal erősebb, magasabb fordulatszámú rotorokkal látták el az eszközt.
A tervek szerint a marsjáró, mintáit egy kisméretű rakéta visszajuttatja Mars körüli orbitális pályára, később pedig elindulhat vissza a Föld felé. A tervek szerint várhatóan a 2030-as évek tájékán számíthatunk a mintaszállító egység visszatérésére.
Az időpontválasztás sem véletlen, Föld és Mars most állt a Napnak ugyanazon oldalán, a köztük lévő távolság most a legkisebb.
A kilövést és a felszállást több mint 130 ezren követték nyomon online.
