Görögország és Törökország között pattanásig feszült a helyzet

Franciaország katonailag is támogatja Athént a Görögország és Törökország között kialakult konfliktusban, és hadihajókat vezényelt a térségbe.

A feszültség kialakulásának közvetlen előzménye, hogy Törökország Ciprus közelében vitatott hovatartozású területeken olaj- és gázmezők után kezdett kutatni, és hadihajókat küldött a Földközi-tenger keleti medencéjébe, hogy az Oruç Reis nevű kutatóhajóját kísérjék.

Görögországnak korábban sikerült megegyeznie Egyiptommal a Krétától délre húzódó közös tengeri határok szerződésbe foglalásáról, mely javítja pozícióját a Törökországgal, a tengerfenék fúrására vonatkozó jogokról folytatott vitában. Ez ugyanis egy olyan terület, amelyet Törökország részben magáénak vall, és ezért ebben az évben hasonló megállapodást írt alá Líbiával.

Franciaország, amely már a líbiai polgárháború során is összeütközésbe került Törökországgal, ellentétes felek támogatása miatt, határozottan követeli, hogy Törökország állítsa le az egyeztetés nélkül megkezdett olaj- és gázkutatásait a vitatott hovatartozású vizeken.

Emmanuel Macron úgy döntött, hogy ideiglenesen megerősíti Franciaország katonai jelenlétét a Földközi-tenger ezen részén a nemzetközi jog tiszteletben tartásának biztosítása érdekében, Kiriákosz Micotákisz, görög miniszterelnökkel történt telefonhívását követően.

Ennek megfelelően Kréta görög szigetére két francia Rafale vadászgépet vezényeltek, emellett Ciprus délnyugati részén, a páfoszi légibázison két hete francia vadászgépek állomásoznak egy Ciprus és Franciaország közötti védelmi megállapodás keretében.

Továbbá két hadihajót rendeltek a térségbe, a Tonnerre helikopterszállítót, amely Bejrút kikötőjében történt robbanást követően nyújtott segítséget Libanonnak, valamint a La Fayette fregattot, amely a Görögországgal közös haditengerészeti gyakorlat után érkezett a ciprusi Larnacába.

Emmanuel Macron aggodalmának adott hangot a feszült helyzet kialakulása miatt, és Ankarát tette felelőssé a két ország közötti konfliktus kiéleződéséért. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úgy fogalmazott, különösen sajnálatos, hogy éleződik a feszültség az említett államok között a Ciprus körüli energiaforrások utáni kutatások miatt.

Közleményében hozzátette, hogy Magyarországnak Ciprus, Görögország és Törökország is a barátja, és reményének adott hangot, hogy a kölcsönös fenyegetőzések és szankciók helyett a párbeszéd jelenti majd az utat a megoldáshoz.

Micotákisz, görög miniszterelnök figyelmeztette a feleket, hogy baleset kockázatával járhat, ha ennyi katonai eszközt vonnak össze a Földközi-tenger keleti részén.

Hozzátette, hogy elkötelezettek a nemzetközi jog mellett, és elsősorban diplomáciai úton kívánják megakadályozni, hogy Törökország tovább folytassa a tenger alatti olaj- és földgázmezők feltárását abban a zónában, amelyet mindkét állam magáénak követel, azonban az önmegtartóztatás politikája mellett egyetlen provokációt sem hagynak válasz nélkül.

Nikosz Dendiász görög külügyminiszter előbb Benjamin Netanjahu izraeli kormányfővel, majd Mike Pompeo amerikai külügyminiszterrel fog tárgyalni a most kialakult helyzetről. Recep Tayyip Erdoğan török elnök a görög és a ciprusi kormányt okolja a kialakult helyzetért.

Steffen Seibert Angela Merkel kancellár szóvivője kijelentette: Berlin kapcsolatba lépett mindkét oldallal, és hozzátette, sürgős és elkerülhetetlen, hogy a török ​​és a görög kormány közvetlenül beszéljen egymással. Péntek délután, az uniós külügyminiszterek rendkívüli, videokonferencia keretében megrendezett ülésén is téma lesz a súlyosan elmérgesedett ellentét.