A nyár elmúltával, a szabadságok leteltével és az iskolakezdés miatt is jellemzők a területi és a szolgáltatásbeli különbségek az optikai üzletágra.
A gyerekszemészeti vizsgálóhelyek közelében és az iskolák környékén is sűrűsödtek a megrendelések, az irodákban vagy home office-ban monitor előtt dolgozók is felkeresték az üzleteket.
Az őszi időszak egyébként is erősebb szokott lenni – mondta Karvázy Attila, a Magyar Optikus Ipartestület (MOI) elnöke –, mivel a már tradicionálisnak mondható akciók is, mint az októberi Látás hónapja és a novemberi Látni és látszani kampány, nagyot lendítenek a forgalmon, ezekhez kapcsolódva 20–40 százalékos árengedmények is vannak az üzletekben.
Ez az évük nagyon jól indult, majd márciustól jött egy cunami a pandémia miatt, amely elsöpörte az eredményeket. A budapesti belvárosi üzletek, amelyek a turizmusra is építettek, az előző év azonos időszakához képest csupán negyedannyi forgalmat érnek el, miközben
a plázákban lévők csak 20-30 százalékos kiesésről számolnak be.
Az idei év első kilenc hónapjában nem volt jellemző, hogy boltot zártak volna be véglegesen a szektorban, inkább munkaerő-átrendeződés történt. Volt olyan kis- és közepes vállalkozás, amely elengedett vagy el is küldött dolgozót, ám volt olyan is, amelynek a hatalmas, 80-90 százalékos tavaszi forgalom-visszaesés után alkalmazottat kellett keresnie.
Fotó: Imre Györrgy
A munkaerő-fluktuáció is elindult: előfordult, hogy multinacionális cégtől mentek el magánvállalkozóhoz a szakdolgozók, és ennek a fordítottja is megtörtént. Más volt Budapesten és más a vidéki üzletekben a munkaerő-vándorlás. Karvázy Attila azt hangsúlyozta, hogy a fizetés és a munkaidő-beosztás volt a meghatározó a kollégák munkahelyválasztásában. Általában visszatért az a foglalkoztatási forma, amely a világjárvány kitörése előtt is jellemző volt, a cégek teljes állásba jelentették be az alkalmazottakat. Néhány üzlet van csak, ahol rövidebb, négy-hat órás bejelentéssel vagy kevesebb munkavállaló foglalkoztatásával próbálják kompenzálni a forgalomkiesést.
A MOI szorosan együttműködik a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával és az Innovációs és Technológiai Minisztériummal – mondta Karvázy Attila. Hozzátette: a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) jövő évi szabályváltozása az optikusokat is érintheti, az adónem optimalizálásában a MOI segítséget nyújt a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak és a vállalkozóként számlát optometristáknak is. Mint kiemelte:
Alapvető érdek, hogy a szakmánk – mint egészségügyi, kereskedelmi szolgáltatás – biztonságban végezhesse a munkáját, mert a jó látás mindenkinek fontos.
A családi mikro- és kisvállalkozások által működtetett optikák mellett a magyar optikai piac vezető szereplője a GrandVision Hungary Kft., amely a negyven országban jelen lévő GrandVision csoport hazai leányvállalata. A csaknem 150 bolttal működő hálózat árbevétele az Opten adatai szerint 2019-ben már meghaladta a 25,5 milliárd forintot, ez a 2018-as 23 milliárd forinthoz képest 10 százalékos emelkedés.
