Több mint 9,3 milliárd forint jogdíjat kaptak tavaly a zenei szerzők az Artisjustól, aminek fele jutott magyar zeneművek, dalok alkotóihoz.
A szerzői egyesület bevételei 2020-ban jelentősen, összesen 17,7 százalékkal csökkentek, az élőzenei jogdíjbevétel pedig több mint 50 százalékkal esett vissza.
Konkrétabban: a koncertek elmaradásával párhuzamosan az élőzenei jogdíjbevételek 54,1 százalékot zuhantak, míg a vendéglátóhelyek bezárása miatt a háttérgépzenéből származó jogdíjak 26,6 százalékkal csökkentek.
A jogkezelő 2020-as bevételei 17,7 százalékkal csökkentek az előző évihez képest, ami majd a 2021-es kifizetéseknél fogja éreztetni hatását.
Az élőzenei piac megroppanása mellett a 2020-as év alkotói szempontból termékeny időszaknak bizonyult, mert látványosan emelkedett az újonnan regisztrált szerzők és dalok száma. Évek óta stabilan évi 16-18 ezer új zeneszámot jelentettek be a szerzők, 2020-ban viszont több mint 23 ezer zeneművet regisztráltak, ami a 2019-eshez képest 34 százalékos emelkedés.
Különösen a 20 év alattiak körében jelentős a növekedés – közölte az Artisjus. A jogkezelőnél tavaly 1619 zeneszerző, szövegíró regisztrált, ami 8 százalékkal több az előző évinél. A magyar dalszerzők 92 százaléka havonta legfeljebb 50 ezer forint jogdíj bevételre tesz szert, 74,3 százalékuk maximum ötezer forintot keres szerzeményeivel.
Félmillió és egymillió forint közötti összeget 77 alkotó, egymillió forintnál többet pedig csupán 48-an kaptak.
Az új alkotók közül minden második 30 év alatti fiatal,az összes új szerző 11 százaléka volt 20 évnél is fiatalabb. A szerzők által megadott műfaji besorolások szerint az új szerzemények között az élen továbbra is a pop, a rock/metal és az elektronikus zene áll külön-külön 12-19 százalék közötti aránnyal, de jelentős a „klasszikus/instrumentális” kategóriába sorolt darabok száma is.
Az előző évben megmutatkozott, hogy a szerzők és a szerzőként is aktív zenészek a rendkívüli időszakokban kevésbé kiszolgáltatottak a zeneipar és a piac változásainak,
mivel jogdíjaik nem csak az élőzenei bevételekből származnak. A jogdíjkifizetések 35-40 százaléka öt évnél nem régebbi szerzeményből származik, amiből nem lesz sláger, az a dal a megjelenése után néhány évvel már nem termel jogdíjat az alkotóknak.
