Az Európai Bizottság legalább június végéig tartó exporttilalmat javasol a koronavírus elleni vakcinákra viszonossági alapon olyan célországok esetében, amelyek nem szállítanak a 27-eknek, vagy magasabb az átoltottságuk, mint az Európai Unióé.
A tilalom elsősorban az Egyesült Királyságot és az Egyesült Államokat érintheti,
amennyiben azt jóváhagyják a csütörtöki és pénteki virtuális csúcstalálkozójukon az állam- és kormányfők.
Brüsszel azonban ezzel a drasztikus és ellentmondásos lépéssel sokat kockáztat, veszélyezteti vele a szabadkereskedelem és a globális vakcinamegosztás bajnokaként élvezett jó hírét.
Erre figyelmeztett korábban Angela Merkel német kancellár, valamint több uniós diplomata és európai parlamenti képviselő is. Közéjük tartozik a belga Kathleen van Brempt, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége EP-frakció kereskedelmi koordinátora.
Az EU a vakcina-alapanyagok 70 százalékát más országokból szerzi be, a Pfizer/BioNTech oltóanyagának uniós gyártása a brit beszállítóktól függ. Alaposan végiggondoltuk, hogy tényleg kirobbantsuk-e ezt a kereskedelmi háborút?
– vetette fel.
A kedden ismertetett törvény-tervezet szerint a tagállamok több tényezőt is figyelembe vesznek majd, mielőtt kérnék az esetleges exporttilalmat, így többek között azt, hogy az érintett ország milyen vakcinagyártáshoz szükséges alapanyagot szállít az EU-ba, illetve, hogy a korlátozás negatívan befolyásolja-e az adott cég EU-val kötött szerződésének teljesítését. Vagyis csak olyan vakcinára vethetnek ki exporttilalmat, ami nem veszélyezteti az EU oltóanyag-ellátását. Míg e részleteket megfontolása után a tagállamok javasolhatják a kiviteli tilalmat, arról a Bizottság dönt majd.
A Politico szerint ellentmondásos a tervezetnek az a pontja is, amely lehetővé teszi az EU számára az leállítását olyan országoknak is, amelyek nem gyártanak vakcinát, de magasabb az átoltottságuk, vagy nem olyan veszélyes a járványhelyzetük, mint a 27-eké. Ez alól kivételt jelent a globális vakcina-hozzáférést biztosító COVAX program.
A tilalommal ráadásul a feszültség szításán kívül sokat nem is lehet elérni,
attól nem lesz rövid távon több oltóanyag az EU-ban, a visszatartott szállítmányokat ugyanis nem használhatják fel, ha azok olyan gyárban készültek, amelyet az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) nem hagyott jóvá. Ez vonatkozik például arra a 29 millió adag AstraZeneca-oltóanyagra, amelyet a La Stampa tudósítása szerint egy olaszországi telepen fedeztek fel. Ezek a hollandiai Halix üzemében készültek, amely nem szerepel az EMA listáján – igaz, ezt a „hibát” az ügynökség gyorsan orvosolhatja.
Franciaország támogatja a keményebb exportszabályokat, mert egy név nélkül nyilatkozó illetékes szerint az EU nem lehet a koronavírus járvány „hasznos idiótája”, amelyik oltóanyagot szállít, miközben mások megtartják maguknak a készleteiket.
Rengeteg vakcinát exportáltunk, a szabályok szerint játszottunk. Ugyanez nem mondható el néhány partnerünkről
– idézte a Reuters az illetékest, aki szerint ugyanakkor az EU nem akar bűnbakkeresési vitába keveredni az Egyesült Királysággal. A hírügynökség összesítése szerint egyébként az EU 43 millió adag kivitelét hagyta jóvá, mióta január végén bevezették az exportellenőrzést, és csupán az AstraZeneca egy 250 ezer adagos, Ausztráliába irányuló szállítmányát blokkoltak.
