BUX 39,412.74
-0.51%
BUMIX 3,795.1
-0.11%
CETOP20 1,860.46
+1.28%
OTP 8,400
+0.55%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
+5.12%
-0.57%
0.00%
ZWACK 18,300
-1.08%
0.00%
ANY 1,580
+1.28%
RABA 1,130
0.00%
0.00%
-1.19%
-1.92%
0.00%
OPUS 173.6
-2.91%
-5.46%
0.00%
0.00%
-2.21%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,926
-0.14%
DELTA 39.85
-0.37%
ALTEO 2,290
+1.78%
0.00%
-0.98%
EHEP 1,370
-3.86%
0.00%
-0.38%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-2.21%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
+3.95%
-1.13%
-0.77%
0.00%
-1.38%
-0.40%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,700
0.00%
-3.02%
NAP 1,278
-0.16%
0.00%
+18.75%
Forrás
RND Solutions
Közélet

Rekordméretű forrás az egészségügyben

Évtizedek óta nem látott szintre ugorhatott az idén az ágazatra fordított kiadások aránya. A járvány elleni védekezés költségei után idén már az orvosok béremelése duzzaszthatja fel a egészségügyi kasszát.

Tartósan magasan maradhat az egészségügyi közkiadás. Az idén már elérheti a bruttó hazai termék 6-6,5 százalékát, és a következő években akár még növekedhet is

– mondta a Világgazdaságnak Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász. A szakember hozzátette:

az orvosok béremelése vagy az alapellátás növekvő finanszírozása nem egyszeri kiadás, minden évben meg fog jelenni a költségvetésben.

Hangsúlyozta, hogy az ágazatra fordított közkiadások legmagasabb szintje mostanáig 6 százalék alatt maradt, az idén megdöntheti a kormány az eddigi csúcsot.

Tavaly az egészségügyi ráfordítások jelentősen megemelkedtek, miután a járvány elleni védekezésre és a gazdaságvédelmi alapból különböző jogcímeken

összesen 1127 milliárd forintot csoportosított át a kormány, ezzel a kiadások összértéke elérhette a 3000 milliárd forintot.

A járvány elleni védekezési alapból kifizetett 1027 milliárd forint biztosította például az egészségügyi célú eszközbeszerzéseket, az infrastrukturális fejlesztéseket, köztük a kiskunhalasi járványkórház felállítását és az egészségügyi dolgozók egyszeri, 500 ezer forintos juttatását is. Csak ez utóbbi, az orvosok, ápolók munkáját elismerő tétel 100 milliárd forintot meghaladó költséget tett ki. Ezenfelül a gazdaságfejlesztési forrásokból valósult meg a hazai egészségipar támogatása, az ellátásbiztonság növelésére pedig 100 milliárdot különített el a kabinet.

Fotó: Móricz-Sabján Simon / VG

Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke lapunknak úgy számolt, hogy

az 1000 milliárd forintos átcsoportosítással 2 százalékponttal, a GDP 6,2 százalékára ugrott az ágazat közkiadásainak aránya.

Sinkó Eszter ezzel szemben kisebb számról beszélt, hozzátéve, hogy kérdéses a járványügyi védekezés során beszerzett egészségügyi eszközök elszámolhatósága. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormány 2020-ban 290 milliárddal költött többet az egészségügy napi működtetésére, mint 2019-ben.

Itt érdemes megjegyezni, hogy bár nominálisan egyre több forrásból gazdálkodott az ágazat az elmúlt években, a bruttó hazai termék arányában az elmúlt bő 15 évben több mint 1 százalékponttal csökkentek az egészségügyi ráfordítások. A tavalyi év tehát mindenképpen fordulatot hozott.

Sinkó Eszter jelezte, hogy az orvosok béremelése és az alapellátás többletfinanszírozása miatt már­ciusig már 300 milliárd forint többletkiadásnál tart az idei költségvetés, és az év hátralévő részében az egészségügyi ellátásra nehezedő nyomás miatt számos pluszköltségre lehet még számítani.

Hozzátette: ha a kórházigazgatók megfelelő jelzéseket küldenek a drámai szakdolgozói ellátottságról, akkor előfordulhat, hogy a kormány rákényszerül, hogy fél évvel előre hozza a jövő januártól esedékes béremelést. Mint ismert, 2022. január 1-jétől 30 százalékkal emelkedik a szakdolgozók bére, a kamara azonban szeretné előre hozni a megígért béremelést, amely újabb 100 milliárd forintos tétel lenne az idei költségvetésben. Ráadásul – közölte a szakember – a kórházak adósságállományát szintén rendeznie kell majd a kormánynak, ez pedig még tovább növeli a kassza kiadásait.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek