Kudarcnak bizonyult a globális járványkezelés
Egy független vizsgálóbizottsági jelentés szerint a koronavírus-járvány megelőzhető lett volna, és a pandémia elleni fellépés is több sebből vérzik – számolt be róla a BBC.
Az Egészségügyi Világszervezet által létrehozott testület megállapításai szerint a WHO és a kormányok válasza egyaránt hozzájárult ahhoz, hogy a járvány súlyos károkat okozott.
A WHO-nak korábban kellett volna lépnie, és a globális veszélyhelyzetet bejelenteni
– állítja a jelentés. Hozzátéve, hogy sürgős változtatások nélkül egy esetleges jövőbeli járványkitörés hasonló veszélyeket hordoz magában.
Világszerte már több mint 3,3 millió ember veszítette életét a Covid-19 következtében.
Bár az Egyesült Államok és Európa már az enyhítés fázisában jár, addig Ázsiában még csak most robban be igazán a járvány. Indiában szinte napról napra dőlnek meg a halálozási rekordok, és Nepálban is egyre jobban tombol a vírus.
A pandémiára adott válaszokat vizsgáló független WHO-s bizottság azt elemezte, hogy az elmúlt közel másfél év járványkezelése mennyire tudta megfékezni a vírus terjedését.
Az a helyzet, amiben most vagyunk, amit ma tapasztalunk, megakadályozható lett volna
– nyilatkozta újságíróknak Ellen Johnson Sirleaf, a biztosság társelnöke, korábbi libériai elnök.
Számtalan hiányosság, késedelem, és a nem megfelelő kommunikáció is megágyazott a kudarcnak
– tette hozzá.
Az egyik első megállapítás az volt, hogy a WHO-nak nem kellett volna január 30-ig várnia, a január 22-i első ülésen már nemzetközi veszélyhelyzetet kellett volna hirdetnie.
Ráadásul a WHO bejelentését követően egy hónap elveszett a felkészülésből, mivel az országok ez idő alatt nem tettek megfelelő intézkedéseket a vírus terjedésének megállítására.
Erre jó példa, hogy az Egyesült Államok és Európa csak akkor kezdte az utazási korlátozásokat és a lezárásokat bevezetni, amikor a kórházak már kezdtek megtelni betegekkel.
Amikor az országoknak a Covid-betegek nagy számú beáramlására kellett volna felkészíteni egészségügyi rendszereiket, mindenki a védőfelszerelések és a gyógyszerek beszerzésével volt elfoglalva – szól a megállapítás.
A jelentés kulcsfontosságú reformokat javasol a jövőbeli járványok megelőzése érdekében:
A testület társelnöke, Helen Clark egykori új-zélandi miniszterelnök új véli, hogy a WHO felhatalmazása kritikus fontosságú.
Az utazási korlátozások gyorsabb, és szélesebb körű bevezetése a betegség gyors terjedésének komoly gátja lett volna, ahogyan ma is az
– tette hozzá.
A jelentés a járvány elejét a 21. század Csernobiljának írta le, az egykori szovjet atomkatasztrófánál tapasztalt tétlenséghez hasonlítja azt az időszakot, amikor a járvány kezdetén a világ vesztegette az időt.
A bizottság a jobb struktúrák és folyamatok létrehozását, a WHO határkörének kiszélesítését, és finanszírozásának javítását hangoztatja.
Egyúttal felszólította a gazdag országokat, hogy szeptemberig egymilliárd adag vakcinát osszanak meg egymással. Ez különösen annak fényében jelentős kérés, hogy sok ország a mai napig nem szívesen nyilatkozik saját oltóanyag-készletéről.
A jelentés kifejezetten a járványkezeléssel foglalkozik, így az olyan, egyébként fontos kérdések nem képezték a vizsgálat tárgyát, mint az állatvilággal való kapcsolódás, azaz hogyan kerülhetjük el, hogy a betegségek állatról emberre terjedjenek.
