A magasan képzett, unión kívüli munkavállalók alkalmazásához szükséges kék kártya reformjáról hozott döntést csütörtökön az Európai Parlament Strasbourgban, mely segítheti a munkaerőhiány mérséklését néhány kulcságazatban, köszönhetően rugalmasságának.

Fotó: FREDERICK FLORIN / AFP

A döntést 556 képviselő támogatta, 105-en szavaztak ellene és 31-en tartózkodtak a kérdésben. A javaslat – mely az Európai Unió Tanácsának jóváhagyásával válik érvényessé, mely után a tagállamoknak két évük lesz azt életbe léptetni – szerint az unión kívüli országokból érkező jelentkezőknek munkaszerződést vagy legalább hat hónapig érvényes munkáltatói ajánlatot kell bemutatniuk, illetve bizonyítaniuk kell a végzettségüket vagy szakmai tudásukat, a jelenleg érvényes egyéves szerződés vagy egy évig érvényes ajánlat helyett.

Változott a fizetésre vonatkozó szabály is, így annak a fogadó ország bruttó átlagbéreinek 100 és 160 százaléka között kell lennie, szemben a korábbi 150 százalékos alsó határral, melyhez felső határ nem tartozik.

A kék kártyát a jövőben azok is megkaphatják, akik nemzetközi védelemre jogosultak, feltéve ha ezt nem abban az országban teszik, melyben menekültstátuszukat megkapták. A szakmai tudás igazolására bizonyos szektorokban – mint például az informatika vagy kommunikációs technológia – a munkatapasztalat is elegendő lehet.

A kártyák birtokosai egy év eltelte után szabadon költözhetnek másik uniós országba és felgyorsul a családegyesítés és a családtagok munkába állásának lehetősége is. A kártyával kapcsolatos irányelv 2009 óta van érvényben, ám a reform szorgalmazói szerint nem vonzott elég munkaerőt a kontinensre.