A Bloomberg terjedelmes írásban számol be arról, hogy Tedros Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója és Albert Boudla, a Pfizer vezérigazgatója között nem tökéletes az egyetértés érdekellentétek miatt.
A WHO első embere megdöbbentő egyensúlyhiányt állapított meg a vakcina-ellátásban. Számára elfogadhatatlan, hogy a gyógyszergyártók piaci alapon értékesítik az oltóanyagot, és a legmagasabb árakat hajszolva főként a gazdag országokat látták el vakcinákkal. És most ugyanezen gazdagok számára javasolják az emlékeztető dózist, miközben sok ország átoltottsága még mindig tragikusan alacsony, így elszenvedői az újabb járványhullmoknak, és az olyan vírusmutációknak, mint a fertőzőbb delta variáns.
Őszintén szólva nem látom azt az elkötelezettséget, amit elvárnék önöktől
– mondta Gebrejeszusz a telefonbeszélgetésen az oltóanyag-fejlesztőknek.
Albert Bourla szerint Gebrejeszusz érzelmi alapon beszélt. Az etióp politikus azonban úgy véli, hogy nem érzelmeskedik amikor azt állítja, hogy, hogy sürgősen több oltóanyagot kell a rászorulóknak eljuttatni.
A egyeztetésük, melyet eddig még nem hoztak nyilvánosságra, igen kellemetlen igazságot tárt fel: az oltások egyenlőtlen elosztása nem véletlenül következett be, hanem vállalati vezetők és kormányzati tisztviselők döntéseinek eredménye.
A gazdagabb országok gyorsabban bevásároltak
Csaknem egy évvel azután, hogy az első dózisok a fecskendőkbe kerültek, a nyugati vakcinagyártók és a közegészségügyi tisztviselők még mindig azon küzdenek, hogy közös nevezőre jussanak az egyes nemzetek között tátongó szakadék áthidalásában. Miközben egyes nyugati országokban akár a 80 százalékot is megközelítheti az átoltottság, addig az afrikai népesség mindössze 6 százaléka szerzett teljes védettséget.
A vita egyik kulcseleme az, hogy ki kapja meg a titkos, több milliárd dollár értékű vakcinaformulák feletti ellenőrzést.
Az egyenlőtlen globális ellátás széleskörű következményei egyértelműek. Az amerikaiak és az európaiak a megfelelő vakcinaállátásnak köszönhetően lassan kezdik a világjárványt kordában tartani, de legalábbis a korábbi szigorú intézkedésekhez képest enyhébb szigorítások között élni mindennapjaikat, ezzel egyidőben a koronavírus a világ nagy részén továbbra is terjed.
A nagy vakcinagyártók, a Pfizer, a Moderna, az AstraZeneca és a Johnson & Johnson egy évvel ezelőtt a legtöbb adag vakcinát inkább a gazdag országok számára tették elérhetővé, mint a szegényeknek. Azonban később különböző utakra léptek, derül ki a londoni székhelyű Airfinity elemzéséből.
A Moderna, amely a járványt megelőzően soha nem gyártott engedélyezett gyógyszerterméket, a közelmúltig szinte csak a gazdagabb országok ellátására fókuszált, egyrészt az exportkorlátozások, másrészt az Egyesült Államokkal és európai országokkal szemben vállalat kötelezettségeinek teljesítése miatt – ismertette Stephane Bancel vezérigazgató a Bloombergnek november elején.
A Johnson & Johnson egyadagos vakcinája hónapokkal a három másik gyártó termékei után érkezett, és azóta is kisebb szereplőnek bizonyult a piacon. Az AstraZeneca kezdetben azt ígérte, hogy a pandémia alatt önköltségi áron adja el vakcináját, gyorsan növelte a szegényebb országok ellátását, ami főként annak köszönhető, hogy az oltóanyag licencét egy indiai gyártónak is odaadta.
Teljesen más történet a Pfizer. A New York-i székhelyű vállalat és német partnere, a BioNTech a legnagyobb mennyiségben gyártja és forgalmazza az egyik leghatékonyabbnak számító oltóanyagot, amelyből 2021-ben a várakozások szerint 36 milliárd dollár (11,5 ezer milliárd forint) bevétele származik.
A globális forgalmazási adatok alapján a Pfizer készítménye az első számú vakcina a leggazdagabb országok számára.
A vállalat tovább növelte piacvezető státuszát a járvány elleni küzdelemben, amikor november elején bejelentette, hogy kifejlesztett egy koronavírus elleni tablettát, ami 89 százalékkal csökkentette a kórházi kezelések és a halálesetek valószínűségét.
A Pfizer egyelőre nem árulta el, hogyan fogja beárazni vagy forgalmazni a tablettát, de mivel a gyártás rövid távon korlátozott, így továbbra is az oltás lesz a legfontosabb fegyver a járvány elleni küzdelemben.
A szigorítás előszele stratégiaváltást eredményezett
Az amerikai gyártó a közelmúltban elkezdte növelni a vakcinaszállítmányok mennyiségét a szegényebb országok számára is. A november 7-i adatok alapján már több mint 658 millió adagot szállított az alacsony és közepes jövedelmű országokba az eddig leszállított 2 milliárd dózisból. A vállalat közleménye szerint év végére ez a szám elérheti az 1,1 milliárd adagot a mintegy 3 milliárdból.
Van azonban valami, amiből a Pfizer vezérigazgatója nem enged: a vakcina titkos formulájából.
A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) országai India és Dél-Afrika vezetésével javaslatot terjesztettek elő a koronavírus elleni vakcinák és kezelések szellemi tulajdonjogairól való lemondásra. Bourla a szellemi tulajdonjogokat a magánszektor vérkeringésének nevezte, és a gyógyszergyártók vezérigazgatói közül a legszókimondóbban reagált a technológia megosztására vonatkozó javaslatra.
A mentességi javaslat azon a téves elképzelésen alapul, hogy a vakcinákhoz való hozzáférés a gyártási kapacitások jelenlegi volumene miatt korlátozott
– mondta a Pfizer első embere.
Azonban az iparág már most is jó úton halad afelé, hogy a jövő év közepére az egész világ számára elegendő vakcinát állítson elő
– tette hozzá.
Katherine Tai amerikai kereskedelmi képviselő május eleji bejelentése, mely szerint a Joe Biden vezette amerikai kormány támogatni fogja a szellemi tulajdonjogok alóli mentességet, egy súlyos csapást jelentett a gyógyszeriparnak, és komoly pálfordulás a szellemi tulajdonjogok védelmének több évtizedes washingtoni támogatási gyakorlatához képest. A bejelentés természetesen a Pfizer vállalaton belül is felzúdulást okozott.
A bekapott gyomrost követő hónapokban a Pfizer beleegyezett abba, hogy 500 millió dózis oltóanyagot ad el önköltségi áron az Amerikai Egyesült Államok számára, hogy azt utána az alacsony jövedelmű országokba juttassák el. Ez a mennyiség azóta megduplázódott, és már 1 milliárd adagnál jár.
A megállapodás megkötése utána a gyógyszergyártó elzárkózott a Covax-szal, a WHO által támogatott, a szegényebb országokba oltóanyagokat szállító programmal kötendő együttműködéstől, és az azzal kapcsolatos tárgyalásoktól is.
Bourla üzenete a szegényebb országoknak az, hogy siessenek és vásárolják meg a termékét – amelyeket nyomott áron árul a cég.
A gazdagabb országok számára Pfizer vezetője egy injekció árát egy elviteles étkezés árához, azaz körülbelül 20 dollárhoz (6400 forint) hasonlította. A közepes jövedelmű országok esetében ennek a felét, a többi ország esetében pedig önköltségi árat határozott meg a cég.
Arra az újságírói kérdésre, hogy a vakcinák elosztásánál figyelembe veszi-e a cég az egyes országok járványadatait, nemmel felelt.
Annak függvényében döntünk, hogy mennyi dózisunk van, és ki akarja megkapni. A legtöbb egyeztetés jelenleg is a közepes és magas jövedelmű országokkal folyik. Főleg a magas jövedelműekkel
– tette hozzá.
Az év üzletének bizonyult a vakcinagyártás
A Pfizer piaci megközelítésével kapcsolatos kritikákat némiképp árnyalja, hogy az oltóanyag megszületése rendkívüli erőfeszítést igényelt a gyártótól, egy olyan gyógyszer kifejlesztéséhez, amelyre nagy szükség van. A világjárvány első napjaitól kezdve a New York-i székhelyű vállalat mindent bevetett, hogy hatékony vakcinát hozzon létre, amit sokan a történelem egyik legnagyobb és leggyorsabb tudományos áttöréseként tartanak számon.
Ráadásul ez Bourla nélkül talán meg sem történhetett volna. Vezérigazgatóként ugyanis bátor döntést hozva nem kis kockázatot vállalt a BioNTech vállalattal való partnerséggel, hogy az ilyen területen még nem bizonyított mRNS-technológiát használva fejlesszék ki az oltást. A cég első embere akkor azt mondta a vállalatnál, hogy költsenek bármennyit, hogy megtalálják a működő vakcinát. Még a Pfizer saját csúcstechnológiás szállítórendszerének megépítésére is zöld utat adott, hogy a mínusz 70 Celsius-fokon tartandó oltóanyagok stabilak maradjanak a hatalmas volumenű tárolás és kiszállítás során is.
Az elmúlt egy év bizonyítja, hogy Bourla a jó lóra tett, a Pfizer a Covid elleni globális vakcinaverseny éllovasává vált. A cég vakcinája volt az első oltóanyag, amelyet a nyugati gyógyszerhatóságok engedélyeztek. Elsőként engedélyezték emlékeztető oltásként, majd elsőként kapott zöld lámpát az Egyesült Államokban a 12 éven aluliak oltására is.
Nem utolsó sorban a piacon elérhető covid-vakcinák közül ez a legjövedelmezőbb is, közel 20 milliárd dolláros adózás előtti eredménnyel.
A Moderna a Pfizer bevételének kevesebb mint felét termeli majd, az elemzők várakozásai alapján 2021-ben 12,2 milliárd dollár adózás előtti bevétele lesz az amerikai gyártónak.
A Johnson & Johnson vállalta, hogy a világjárvány idején nyereség nélkül adja el vakcináit, így várhatóan nem is realizál belőle profitot.
Az AstraZeneca november 12-től áttért a profitorientált modellre. A cég arra hivatkozott, hogy a világjárvány endémiás fázisba lépett, azaz a betegség csak bizonyos emberek között vagy bizonyos területeken fordul elő.
A Pfizer elmondta, hogy a vakcinákkal kapcsolatos első megállapodások amiatt is főként a magasabb jövedelmű országokkal köttettek, mert az általa megkeresett kevésbé gazdag nemzetek más vállalatokkal kötöttek megállapodásokat.
Ebben közrejátszott az országok felkészültsége is, hiszen az elmaradottabb egészségügyi rendszerrel rendelkező államok számára az oltóanyag ultrahideg hőmérsékleten való kezelése is szűk keresztmetszetet jelentett, de az új technológia miatt bizalmi akadályokat is le kellett bontania a cégnek.
Azt a gyógyszergyártó is elismerte, hogy a nagy rendelési volumen miatt nem tudnak minden igényt azonnal kielégíteni. A Pfizer által az Egyesült Államoknak külföldi szállításra ígért mennyiség közel 80 százalékát a tervek szerint csak 2022-ben tudják szállítani. Hasonló a helyzet a Moderna esetében is. A gyártó május 3-án kötött megállapodást a Covax-szal 500 millió dózis leszállításáról, de annak nagy része is csak jövőre juthat el a felhasználási helyére.
Szabályozási forradalmat szorgalmaznak a szegényebb országok
India és Dél-Afrika már jóval azelőtt látta az elosztás egyenlőtlenségét, hogy az első oltóanyagokat beadták volna.
Már 2020 októberében kopogtattak a WTO-nál a szellemi tulajdonjogokról való ideiglenes lemondásra vonatkozó javaslatukkal.
Miközben a Pfizer-vezér Albert Bourla a nyilvános ellenállás élére állt, a konkurens vállalatok vezetői kevésbé voltak konfrontatívak. A Moderna könnyen belement abba, hogy világjárvány idején nem fogja érvényesíteni a Covid-vírushoz köthető szabadalmait. Az AstraZeneca egy arany középutas megoldást választott azzal, hogy nem nyereségorientált árképzésre törekszik, hanem a világ minden táján a licencelt technológiaátadás modelljét követi. A Johnson & Johnson szintén ezt az utat járja, Dél-Afrikában és Indiában is kötött már gyártási megállapodásokat egydózisú vakcinájára vonatkozóan, bár ezek termelési üteme jelentősen alacsonyabb volt.
A WTO az ilyen jellegű javaslatok esetében mindig konszenzusos döntést hoz, emiatt kicsi a siker valószínűsége.
Ugyanakkor az esélyek növekedtek az Egyesült Államok májusi bejelentésével, és azzal, hogy mostanra már nagyjából 120 ország támogatja a szabadalmi mentességet, amelyet a WTO november végén kezdődő miniszteri találkozóján fognak megvitatni.
A javaslat egyik fő ellenzője az amely ehelyett egy sor olyan intézkedést terjesztett elő, amelyek lehetővé tennék a fejlődő országok számára, hogy a meglévő kereskedelmi eszközöket felhasználva bővítsék termelési kapacitásaikat. Az Egyesült Királyság, Svájc és Norvégia szintén ellenezte a javaslatot.
Az előterjesztés ugyanakkor nyitott kapukat dönget a WHO-nál.
Nem fogok hallgatni, amikor a vakcinák globális ellátását ellenőrző vállalatok és országok úgy gondolják, hogy a világ szegényeinek meg kell elégedniük a maradékkal
– adott hangot döbbenetének Tedros Adhanom Gebrejeszusz.
A Bourla által foggal-körömmel óvott titkos formula sokkal bonyolultabb, mint egy egyszerű recept.
A Pfizer oltásában több mint 280 különféle anyag van, amelyeket 19 ország beszállítói állítanak elő, és amelyek közül sok valamilyen formában már önmagában is védett.
Ahhoz, hogy a gyártó nyilvánosságra hozhassa a receptet, számos engedélyről kellene tárgyalnia, ráadásul több partnerrel kellene egyeztetni, hogy lemondhasson az ő üzleti titkukról is – a lipidektől kezdve az mRNS-technológiáig. A mentességi javaslat szerint elméletileg ezt egy lépésben meg is tehetné.
Az átfogó mentességgel való fenyegetés arra késztetett több gyártót, hogy az oltóanyag-értékesítési tárgyalások során előhozza ezt a témát is.
Dél-Afrikában a Pfizer és a Johnson & Johnson egyaránt megpróbált nyomást gyakorolni a tárgyaláson részt vevő tisztviselőkre, hogy az ország ne ragaszkodjon ennyire a mentességgel kapcsolatos javaslatához. A Bloomberg megkeresésére mindkét gyógyszergyártó elutasította az egyes országokkal folytatott zártkörű tárgyalások kommentálását.
A szellemi tulajdonhoz köthető jogoktól való mentesség mellett nem egy esetben más kéréseik is voltak a gyógyszergyártóknak. Több országban is szárnyra kaptak olyan híresztelések, mely szerint az összes vakcinafejlesztő kért valamilyen kártérítési védelmet, a Pfizer egyes hírek szerint azt is kérte az egyes országoktól, hogy mondjanak le a vakcina bármilyen negatív következménye, például gyártási hiba vagy gondatlanság miatt ellene indított jogi eljárásról.
Dél-Afrika akkori egészségügyi minisztere, Zweli Mkhize szerint a Pfizer ragaszkodása ezekhez a biztosítékokhoz volt az oka annak, hogy késett a szerződések aláírása, ami végül áprilisban történt csak meg.
Indiában, ahol a hivatalos adatok szerint a világon a harmadik legmagasabb a koronavírushoz köthető halálesetek száma, a teljes kártérítésre vonatkozó követelések megakasztották a Pfizerrel, a Modernával és a Johnson & Johnsonnal folytatott tárgyalásokat is.
Nagyon szeretnénk minden vakcinát megkapni, de a feltételeknek tisztességesnek kell lenniük
– nyilatkozta akkor N. K. Arora, az indiai nemzeti oltási technikai tanácsadó csoport vezetője.
A Pfizer közleményben tagadta, hogy a kártérítési igények kisiklatták volna Indiával a szállítási tárgyalásokat.
Számos tényező játszott és játszik szerepet a folyamatban lévő tárgyalásokban
– állt a kommünikében. A Johnson & Johnson azzal hárította a válaszadást, hogy az ázsiai országban működő gyártó partnere fontos része lesz a covid-vakcina globális ellátási láncának. A Moderna nem kívánt nyilatkozni az ügyben.
Minden nagy cég ragaszkodik szellemi tulajdonához
A gyógyszeripari vállalatok nem akarják feladni szellemi tulajdonjogukat, inkább alternatív utat választanak, hogy eleget tegyenek a forgalmazás bővítésére vonatkozó kéréseknek.
A Pfizer júliusban közölte, hogy 2022-ben egy Biovac nevű dél-afrikai kisvállalkozással karöltve fogja megkezdeni a vakcinák előállítását, ami évi 100 millió dózist biztosít majd az Afrikai Unió számára – ugyanakkor a projekt nem terjed ki az mRNS hatóanyag gyártására. Augusztusban hasonló megállapodást jelentett be a cég a brazil Eurofarma Laboratorios-szal.
Október végén a német BioNTech írt alá szándéknyilatkozatot Ruanda és Szenegál kormányával, valamint az Institut Pasteur de Dakarral, hogy 2022 közepén megkezdik egy mRNS-vakcina gyártó üzem építését Afrikában. Bár a Pfizer nem volt részese a megállapodásnak, de ha a létesítményben koronavírus elleni vakcinákat állítanak elő, akkor azokat a két vállalat közötti partnerség keretében értékesíthetik.
Más utat választott a másik amerikai gyártó, a Moderna. Marie-Paule Kieny, a csoport elnöke és a WHO korábbi vezető tisztviselője szerint a vállalat tárgyalásokat folytat a Medicines Patent Pool nevű, az ENSZ által támogatott nonprofit szervezettel, amely célul tűzte ki a gyógyszerek és technológiák szélesebb körben való hozzáférhetővé tételét. A Moderna akár 110 millió dózis vakcinát is elérhetővé tenne az Afrikai Unió számára – közölte október végén a cég. Ezeknek a vakcináknak 7 dollárba (2300 forint) kerülne darabja.
A Pfizer a vakcinák ügyében nem lépett kapcsolatba a Medicines Patent Poollal, de tárgyalásokat folytat a szervezettel a közelmúltban bejelentett covid-tablettához való hozzáférés kiszélesítéséről.
Nem véletlen az időzítés, ugyanis az oltóanyagokhoz hasonlóan a gyógyszerek piacán is éles harc várható a gyártók között, hogy ki legyen az első a versenyben.
