Súlyos mellékhatása lehet a Pfizer Covid–19-vakcinájának

Egy friss török kutatás szerint a Pfizer–BioNTech Covid–19-vakcinája enyhe, de mérhető változásokat okozhat a szem szaruhártyájának belső rétegében, az endothelben. A tanulmányban 64 ember szaruhártyáját vizsgálták meg az első oltás előtt, majd két hónappal a második dózis után – írta meg az Index.

Az eredmények alapján a szaruhártya vastagsága kismértékben nőtt, miközben az endotheliális sejtek száma átlagosan 8 százalékkal csökkent, és nagyobb méretbeli eltérések is megjelentek. Ezek a sejtek fontos szerepet játszanak abban, hogy a szaruhártya átlátszó maradjon és így biztosítsák az éles látást. A résztvevők nem tapasztaltak közvetlen látásromlást, de a szerzők felhívják a figyelmet arra, hogy 

A kutatók hangsúlyozzák: egészséges szemű emberek esetében a változások várhatóan nem okoznak panaszt, ugyanakkor a hosszú távú hatások egyelőre nem ismertek, mivel csak rövid időszakot vizsgáltak. A tanulmány az Ophthalmic Epidemiology című szaklapban jelent meg, és a szerzők további kutatásokat sürgetnek az esetleges tartós hatások feltárására.

Nem ez az első kutatás, ami érdekes dolgokat talál

Egy friss brit és globális tanulmány szerint az mRNS-alapú Covid–19 vakcinák – köztük a Pfizer–BioNTech és a Moderna – bizonyos esetekben váratlan immunválaszt és ritka mellékhatásokat válthattak ki, noha ezek az esetek jellemzően ritkák, és komoly egészségkárosodást nem okoztak.

A cambridge-i kutatók által jegyzett tanulmány szerint 

hanem más, nem szándékos fehérjéket, amelyek szintén immunválaszt váltottak ki. Ez a jelenség hibás genetikai értelmezésből ered, de egészségi következményt nem tapasztaltak az érintetteknél.

Eközben a világ eddigi legnagyobb, 99 millió beoltott adatait elemző nemzetközi vakcinatanulmánya – amelyet a Global Vaccine Data Network koordinált – szintén összefüggéseket talált az oltások és egyes egészségügyi események között. Az mRNS-vakcinák esetében fokozott kockázatot állapítottak meg szívizomgyulladásra az első, második és harmadik adag után is, a legnagyobb növekedést a Moderna második dózisa után figyelték meg.

A vektoralapú vakcinák – például az AstraZeneca – esetében agyvérzéshez hasonló vérrögképződés, valamint a gerincvelő gyulladásának ritka esetei voltak gyakoribbak. A kutatók hangsúlyozzák: bár 13,5 milliárd adag vakcinát adtak be világszerte, a mellékhatások csak a beoltottak kis százalékát érintették, és a vakcinák általános előnyei továbbra is meghaladják a kockázatokat.