„A tehetséges ember önmagát boldogabbá, a közösséget pedig gazdagabbá teszi”
– írja honlapján egyfajta credóként az állami tulajdonban lévő Nemzeti Tehetség Központ (NTK). A közhasznú nonprofit kft. feladatai igencsak széles skálán mozognak, de közös bennük az, hogy végeredményben mindegyik a talentumok felkarolását és segítését helyezi a középpontba. Ezek egyike a Stipendium Peregrinum ösztöndíjprogram, amely azoknak a kiemelkedő kvalitású magyar fiataloknak szól, akik a világ legrangosabb egyetemeire készülnek.
Pályázat
Az ösztöndíjprogram a felvetéli eljárás, illetve egy vagy több egyetemi tanév költségeire nyújthat fedezetet. „Eddig két évfolyama van a Stipinek, amely az érdeklődők számát tekintve jókora népszerűségnek örvend. Sok fiatalnak ugyanis a magas tandíjak és megélhetési kiadások miatt csak ezáltal válik lehetővé, hogy megmérettesse magát külföldön. Ennek az ösztöndíjnak köszönhetően tényleg csak a tanulásra kell koncentrálniuk a nyertes pályázóknak” – mondta Papp Zsófia a Figyelő érdeklődésére. A központ munkáját irányító szakember hangsúlyozta: az elnyert támogatás tulajdonképpen a hallgató kintlétének minden kiadására fedezetet nyújt. Így egyebek mellett
- a tandíjra,
- a tankönyvekre,
- az oda- és a hazautazás költségeire,
- a lakhatásra, megélhetésre,
- sőt még a szükséges koronavírus-tesztelésre is kiterjed a keret.
Az NTK – a különböző nemzetközi ranglistákat ötvözve – elkészítette a legrangosabb külföldi egyetemek listáját, amelyen hatvanhét, úgynevezett priorizált intézmény szerepel. Megtalálható közöttük a Cambridge-i és az Oxfordi Egyetem, valamint a King’s College London Nagy-Britanniából, a Harvard, a Yale és a Massachusetts Institute of Technology az Egyesült Államokból, a párizsi Sorbonne, a berlini Humboldt Egyetem, valamint több ausztrál, holland és svájci felsőoktatási intézmény is. „Ha egy jelentkező felvételt nyer ezek egyikére, az önmagában garancia arra, hogy valóban egy kivételes képességű tanuló” – fogalmazott a központ ügyvezetője. Elsősorban tehát azok pályázatát várják, akik ezeken a helyeken készülnek továbbtanulni. Természetesen benyújthatja a kérelmét az a fiatal is, akinek a vágyott intézménye nincs a rangsorban, de meg tudja győzni a bírálókat arról, hogy az általa kiválasztott helyen olyan kiemelkedő tudásra tesz szert, amely megéri az anyagi támogatást. Arról, hogy végül kiket patronál a tehetségközpont,
egy többnapos szakmai kiválasztótáborban való részvételt követően egy független bírálóbizottság dönt.
Annak érdekében, hogy a hazai középiskolák végzős diákjai személyesen is informálódhassanak az ösztöndíjprogramról, decemberben országos tájékoztató roadshow-ra indultak több hazai nagyváros és a főváros középiskoláiba. Január végéig járják az országot, és az érdeklődők az Educatio 2022-es kiállításon is bővebb információt kaphatnak a programról, a Nemzeti Tehetség Központ standjánál.
Hazatérés
Az ösztöndíjasok számát a rendelkezésre álló forráskeret határozza meg, de mivel a felmerülő költségek nem egyformák az egyes országokban, a támogatási összegplafonok eltérők. Egy európai uniós tagállam egyeteme esetén legfeljebb évi 15 millió forintra lehet pályázni, egy észak-amerikai intézménynél viszont – tekintettel a magasabb tandíjakra – ez a felső határ már 27 millió. Az idén 412 millió forint volt az ösztöndíjakra fordítható keretösszeg, és jelenleg negyvenhét diák tanul külföldön a Stipendium Peregrinum finanszírozásában. Az ő visszacsatolásaik alapján számolt be Papp Zsófia arról, hogy a külföldi hallgatótársakat általában „lenyűgözi” ez az egyedülálló, százszázalékos „szponzorálást” biztosító program. „Azt szoktuk mondani, hogy a Stipi egy fordított brain draint, tehát fordított agyelszívást valósít meg. Hiszen arról van szó, hogy a magyar fiatalok külföldön megszerzik a tudást, amelyet azután hazahoznak és itt hasznosítanak. Tehát fontos, hogy várjuk őket haza” – magyarázta az ügyvezető az ösztöndíjprojekt egyik lényeges kritériumát. A támogatottaktól ugyanis azt várják el kötelezettségképpen, hogy
legalább a finanszírozott egyetemi éveikkel azonos időt töltsenek el idehaza a diplomaszerzést követően.
A 2021–2022-es tanév nyertes pályázóinak listáját böngészve azt látni, hogy többségében brit és észak-amerikai egyetemeken tanulnak a nyertesek, de nem teljes az angolszász hegemónia, sokan választottak ugyanis például holland intézményt maguknak. Ezekkel az adatokkal kapcsolatban Papp Zsófia arra hívta fel a figyelmet, hogy a brexit következményeként jelentősen visszaesett a brit továbbtanulást tervező diákok száma, ezzel egy időben pedig megugrott a Hollandiába, például Amszterdamba vagy Leidenbe készülőké. Jelezte egyébként, hogy immár hatodik éve nemcsak Magyarországon, hanem Londonban is működtetnek egy központot. Ennek a célja, hogy segítse a Nagy-Britanniában élő magyar fiatalokat többek közt rendezvények, képzések szervezésével, de gyakorlatilag bármilyen kérdésben fordulhatnak az irodához, legyen szó nyári munkáról vagy gyakornoki pozíciókról. „Biztonságérzetet adunk nekik. Nem akarjuk elengedni a kezüket, hanem fenntartani és erősíteni szeretnénk az anyaországukhoz fűződő szálakat” – mondta. Hozzátette, hogy ettől az évtől már minden külföldön tanuló hazai egyetemistának adott a lehetőség, hogy a Nemzeti Tehetség Központhoz forduljon.
Tehetségbarát társadalom
Mindeközben immár több mint egy évtizede zajlik a Nemzeti Tehetség Program, amely évente 300-350 ezer jó képességű fiatalt támogat az anyaországban és a külhonban. A cél felfedezni, megőrizni és ösztönözni a kiemelkedő teljesítményt produkáló diákokat. A program büdzséje az idén 3,6 milliárd forintra rúgott, jövőre pedig várhatóan 4,4 milliárdra nő. A program forrása az egyszázalékos szja-felajánlásokból származik, az így befolyt pénzt pedig a kormány minden esztendőben minimum megduplázza – közölte az NTK ügyvezetője. „Az összes célunk abba az irányba mutat, hogy tehetségbarát legyen a társadalmi közeg Magyarországon, és hogy ne hagyjunk elveszni egyetlenegy talentumot sem” – összegezte a központ célkitűzését Papp Zsófia.
A cikk a Figyelő hetilap december 23-án megjelent duplaszámában került publikálásra.
