Négy év börtönbüntetésre ítélte hétfőn egy mianmari bíróság az ország volt vezetőjét, Aung Szan Szú Kjit, akit egyebek között walkie-talkie rádiók jogellenes behozatalában és birtoklásában, illetve a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások megszegésében talált vétkesnek – közölték hétfőn bírósági források.
A februári puccsig az ország de facto vezetőjének számító 76 éves Nobel-békedíjas Aung Szan Szú Kji ellen tucatnyi ügyben emeltek vádat elmozdítása óta, egyebek között az export-import szabályok és államtitok megsértése, valamint korrupció miatt, és összesen akár több mint száz év börtönbüntetést is kaphat.
Aung Szan Szú Kjit – Vin Mjint korábbi államfővel együtt – ezt megelőzően már decemberben is négy év börtönbüntetésre ítélte egy különbíróság arra hivatkozva, hogy a 2020-as választási kampányban uszítást követtek el, és megszegték a járványügyi előírásokat. Az ítéletet később négyről két évre csökkentették.
Mianmarban a fegyveres erők tavaly februárban vették át a hatalmat, és Aung Szan Szú Kji mellett az általa vezetett kormányzó Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) párt számos politikusát letartóztatták. A hadsereg azzal indokolta a hatalomátvételt, hogy a kormány nem vette figyelembe a tavaly novemberi választással kapcsolatos panaszait. A választást toronymagasan az NLD nyerte.
A Politikai Foglyokat Támogató Szövetség (AAPP) nevű jogvédő szervezet szerint az államcsíny óta több mint 1400, jórészt a juntával szembeszegülő civilt ölt meg a karhatalom, és tizenegyezernél is többen kerültek börtönbe.
Politikai ítéletnek tartják
A norvég Nobel-bizottság politikai ítéletnek tekinti és elítéli az Aung Szan Szú Kji ügyében hozott bírói döntést – tudatta a szervezet hétfőn.
„Aung Szan Szú Kji továbbra is a demokráciáért folytatott küzdelem legkiemelkedőbb harcosa Mianmarban. A Nobel-bizottság rendkívüli mértékben aggódik a sorsáért” – tudatta közleményében Berit Reiss-Andersen, a bizottság elnöke.
Aung Szan Szú Kji a modern Mianmar atyjának tekintett Aung Szan tábornok lánya. 1991-ben ítélték oda neki a Nobel-békedíjat az akkori katonai diktatúra elleni, a demokráciáért és az emberi jogokért folytatott erőszakmentes küzdelméért.
