Nem ez lesz az első alkalom, amikor kiélezett nemzetközi helyzetben találkozik Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin. 2015 februári találkozójuk idején a mostaninál sokkal hevesebb harcok zajlottak Kelet-Ukrajnában.
Az orosz államfővel való mostani találkozása előtt a magyar kormányfő egyeztetett az EU soros elnökségét Franciaország elnökével, illetve a főtitkárával is.
Az állam- és kormányfők kétoldalú találkozói a diplomácia bevett eseményeinek számítanak, amelyeken jó alkalom kínálkozik a nyitott kérdések rendezésére és a kölcsönös bizalomépítésre. Joe Biden amerikai elnök is ezért találkozott Vlagyimir Putyinnal már beiktatásának évében. Az ilyen csúcstalálkozókat a külügyminiszterek készítik elő, ezt láttuk és látjuk napjainkban az amerikai, német, brit és francia diplomácia részéről. Ezért utazik Boris Johnson is nemsokára Moszkvába.
Más országok vezetői is tárgyalnak Putyinnal
Számos nyugati vezető, legutóbb például Emmanuel Macron telefonált Putyinnal, aki 2019 augusztusában meghívta őt a G7-csoport franciaországi találkozója kapcsán kétoldalú találkozóra. Érdemes azt is felidézni, hogy Olaf Scholz jelenlegi német kancellár még szövetségi pénzügyminiszterként azért lobbizott Washingtonban, hogy a német LNG-vásárlások növeléséért cserébe az USA ne szankcionálja az Északi Áramlat 2 vezetéket, amit a német kancellár a közelmúltban „privát beruházók projektjének” tekintett.
Németország után újabban Ausztria és Franciaország is él azzal a lehetőséggel, hogy korábbi kormányfői vagy vezető politikusai állami (rész)tulajdonú orosz energetikai cégekben vállalnak vezető tisztséget, így biztosítva az informális párbeszédet. Gerhard Schröder korábbi szociáldemokrata kancellár a Rosznyeft és az Északi Áramlat-2, míg Francois Fillon korábbi francia miniszterelnök a Szibur gázfeldolgozó cégvezetésének lett tagja. Karin Kneissl korábbi osztrák külügyminiszter a Rosznyeft igazgatótanácsát erősíti.
Miközben az USA vezetése az orosz energiaimport beszüntetését követeli az EU-tól, az USA egyre több olajat importál Oroszországból, amely 2021-ben, Kanada után az Egyesült Államok második legnagyobb olajszállítója lett.
A Magyarországot a szomszédos országokkal összekötő gázvezetékek immáron alkalmasak az úgynevezett reverz szállításra is, ami diverzifikálta hazánk gázellátását. A magyar kormány a horvátországi Krk szigeti LNG-terminálon is lekötött kapacitást, illetve biztosítja Ukrajna számára az onnan induló gáztranzitot. A 2021 októberében átadott Balkáni Áramlat gázvezetéken azeri és türkmén gáz is érkezik már Magyarországra, ami a közeljövőben a Földközi-tenger keleti medencéjében feltárt új lelőhelyekről érkező gázzal egészülhet ki.
