A koronavírus-járvány következtében 2020-ban világszerte tízmillió munkahely szűnt meg a kreatív iparágakban, és a kulturális szféra egyre növekvő digitalizálódása miatt a művészeknek minden eddiginél nehezebb a megélhetés közölte az UNESCO jelentésében.

A pandémia példátlan válsághoz vezetett a kulturális ágazatban

fogalmazott Audrey Azoulay, az UNESCO főigazgatója.

Világszerte múzeumok, mozik, színházak és koncerttermek, az alkotás és a megosztás helyszínei zárták be kapuikat. Sok művész helyzete tarthatatlanná vált, a válság veszélybe sodorta a kreatív sokszínűséget. 

Bár a kulturális és kreatív ipar a világ egyik leggyorsabban növekvő gazdasági ágazata, közben az egyik legsebezhetőbb is, ráadásul többnyire kimarad az állami és magánbefektetésekből 

fejtette ki az elemzés. Ennek ellenére több kormány és helyi önkormányzat is nyújtott vészhelyzeti támogatást a pandémia által sújtott kreatív szektornak, de ezeknek az ágazatoknak a globális bruttó hozzáadott értéke 2020-ban 750 milliárd dollárral csökkent.

Itthon is nagy bajban voltak a zenészek, de a kormányzati támogatásnak köszönhetően kaptak segítséget. Több mint ötmilliárd forintból legalább 150 raktárkoncert létrejöttét támogatta a kormány, ahol a hazai könnyűzenei élet szereplői profi technika és saját stábjuk segítségével játszhatták el a dalaikat.

Fotó: Quique García / MTI/EPA/EFE

A másik fontos tényező a digitalizáció előtérbe kerülése,

amely egyre fontosabb szerepet tölt be a kulturális produkciók létrehozásában, terjesztésében és hozzáférésében. A legtöbb művész számára azonban a digitális környezet nem biztosított elegendő jövedelmet szakmai karrierjének fenntartásához. 

Mint Ernesto Ottone, az UNESCO főigazgató-helyettese rámutatott: az a paradox helyzet állt elő, hogy 

míg globálisan nő az emberek kulturális tartalom iránti igénye és tartalomfogyasztása, a művészeti és kulturális tartalmakat előállítók egyre nehezebben tudnak dolgozni.

Újra kell gondolni, hogy hogyan alakítsunk ki fenntartható és befogadó munkakörnyezetet a kulturális és művészeti szakemberek számára, akik világszerte létfontosságú szerepet töltenek be a társadalomban

idézte a lap a főigazgató-helyettest.

A jelentés arra is kitért, hogy a nemek közötti egyenlőség még távoli cél, pedig a kulturális és szórakoztatóipari ágazatokban a női munkavállalók aránya meghaladja a 48 százalékot. 

A nők továbbra is alulreprezentáltak a vezetői pozíciókban, kevésbé férnek hozzá a közfinanszírozáshoz,

és munkájuk sokkal kevésbé látható és elismert, mint férfi kollégáiké, miközben a koronavírus-járvány is aránytalanul nagy terhet rótt a női művészekre és kulturális szakemberekre hangsúlyozta a jelentés.