Visszafoglalt egy várost az ukrán hadsereg, és még többet terveznek

Ellentámadásba lendültek az ukrán erők, és a hírek szerint Kijev közelében több területen is visszavették az ellenőrzést az oroszoktól – írja a BBC.

Ilyen például a fővárostól nyugatra fekvő Makariv, amelynek vezetése közölte, ismét ukrán zászló lobog a városházán.

Az Egyesült Államok védelmi minisztériumának szóvivője pedig arról beszélt, hogy az ukrán csapatok délen is támadásba lendültek. Voznyesenszk közelében megsemmisítettek egy páncéloskonvojt és visszaszorították az orosz erőket. Továbbá a Krím félszigethez közeli, az oroszok által elsőként meghódított Herszon visszaszerzéséért is ukrán offenzíva indult.

Közben az orosz erők továbbra is támadják Mariupolt, ám Justin Bronk, a brit Royal United Services Institute (Rusi) védelmi és biztonsági munkatársa szerint az ukrán kontra a háborús stratégia megváltoztatására késztetheti a Kremlt. „Az oroszoknak láthatóan nem sikerült a kívánt területüket megszerezni az előrenyomulás során. Ezért most a már elfoglalt részeken próbálják megszilárdítani jelenlétüket, és oda koncentrálni az erőforrásaikat, különösen délen és Mariupol környékén” – mondta, hozzátéve: ha az oroszoknak sikerülne bevenni a hetek óta ostromlott Mariupolt, akkor hatékonyabban el tudnák osztani csapataikat és fegyvereiket, különösen a donbaszi régióba, valamint Harkivba.

Az, hogy az ukránoknak sikerült visszaszorítaniuk az orosz csapatok a Kijevtől 20 km-re lévő Irpin környékére, megakadályozhatja Moszkva azon tervét, hogy elfoglalja az ukrán fővárost.

„Az ukrán erők célja, hogy megakadályozzák az oroszokat abban, hogy bekerítsék Kijevet. Az pedig arra kényszerítheti az ellenséget, hogy elhagyja jelenlegi állásait, és más területen, például északon próbálkozzon” – mondta Bronk.

A Pentagon közleménye szerint is egyre több jel utal arra, hogy az oroszok kiszorulnak a korábban általuk elfoglalt területekről. John Kirby szóvivő a CNN-nek nem tudta megerősíteni azt az ukrán jelentést, miszerint legalább egy várost visszafoglaltak volna az oroszoktól. Hozzátette: az orosz erők élelem- és üzemanyaghiányban szenvednek, továbbá kommunikációs problémák is adódtak a légi és szárazföldi erők között. „Lelassult az orosz gépezet, ami az alkalmatlanságuknak tudható be” – fogalmazott.

Közel száz ukrán katonai létesítmény semmisült meg

Az orosz légierő egy nap alatt 97 ukrán katonai létesítményt semmisített meg, köztük két Tocska-U rakétakilövőállást Kijev közelében – közölte Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője szerdai hadijelentésében.

Beszámolója szerint az orosz haderő kedd este tengerről indított precíziós fegyverekkel megsemmisített egy nagy arzenált az ukrajnai Rivne városától északnyugatra, Orzsev községben.

Konasenkov azt mondta, hogy orosz Ka–52-es és Mi–28N típusú helikopterek éjszakai bevetésen elpusztították az ukrán fegyveres erők nyolc tankját és öt páncélozott harcjárművét, az orosz légvédelem pedig lelőtt egy Szu–24-est és 16 drónt. A tábornok közölte, hogy a Donyec-medencében a harcok jelenleg Novomihajlivka településért folynak.

Összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 184 repülőgépet és helikoptert, 246 drónt és 189 légvédelmi rendszert, 1558 harckocsit és más páncélozott harcjárművet, 156 rakéta-sorozatvetőt, 624 tábori tüzérségi ágyút és aknavetőt, valamint 1354 speciális katonai járművet veszítettek.

Magyarországra is küldene csapatokat a NATO

Négy harci csapatot telepítene Kelet-Európába a Szlovákia, Bulgária és Románia mellett Magyarországra is érkeznének katonák – írja a BBC Jens Stoltenbergre hivatkozva. A NATO-főtitkár szerint ez hosszú távon növelné a szövetség katonai jelenlétét a térségben, megkétszerezve a jelenlegi harci alakulatok számát. 

A magyar kormány ezzel kapcsolatban már többször kijelentette, hogy nincs szükség NATO-katonákra Magyarországon. 

Közvetlen összeütközést jelenthetnek a NATO-békefenntartók

NATO-békefenntartók Ukrajnába vezénylése közvetlen összeütközéshez vezethet Oroszország és a szövetség között – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Nemzetközi Kapcsolatok Moszkvai Állami Egyetemén (MGIMO) elmondott szerdai előadásában.

„Lengyel kollégáink már bejelentették, hogy közeledik a NATO-csúcs, és békefenntartókat kell küldeni (Ukrajnába). Remélem, értik, miről van szó. Ez a legközvetlenebb összeütközés lesz Oroszország és a NATO fegyveres erői között, amelyet mindenki nemcsak hogy el akart kerülni, de azt hangoztatta, hogy elvileg soha nem történhet meg” – jelentette ki Lavrov.

Elmondta, nehezen haladnak az orosz és az ukrán delegáció közötti tárgyalások, ennek oka szerinte az, hogy Kijev folyamatosan változtatja az álláspontját.

Egy atomháborút nem lehet megnyerni

Jens Stoltenberg felszólította Oroszországot, hogy fejezze be az atomerőművek támadását. A NATO-főtitkára egyértelmű üzenetet küldött a Kremlnek: egy atomháborút nem lehet megnyerni, ezért soha nem szabad elkezdeni. Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban „finoman jelezte” a Nyugatnak, hogy Oroszország atomnagyhatalom, és a nukleáris fegyverek bevetésétől sem riad vissza, ha fenyegetéssel szembesül.