Intenzívebb orosz hírszerzési tevékenységre, kibertámadásokra és befolyásolási kísérletekre kell felkészülnie Finnországnak és Svédországnak a Reuters szerint, miután a két ország bejelentette: fontolgatják a NATO-hoz való csatlakozást.
Oroszország inváziója arra kényszerítette Svédországot és Finnországot, hogy átértékelje régóta fennálló katonai semlegességét. A két északi ország várhatóan májusban jelenti be, hogy csatlakozik-e az Egyesült Államok vezette NATO-hoz. Ezzel kapcsolatban mondta a finn biztonsági szolgálat vezetője egy svéd és norvég kollégájával közösen tartott sajtótájékoztatón, hogy a svéd és a finn döntéshozóknak a korábbinál éberebbnek kell lenniük, ha ki akarják szúrni a csatlakozásban ellenérdekelt Oroszország befolyásolási kísérleteit.
Oroszország lehetőségei az emberi kapcsolatokra építő hírszerzési műveletekre jelenleg korlátozottak, mert a finnek orosz diplomatákkal való együttműködési hajlandósága alacsony
– vélekedett Antti Pelttari.
A svéd biztonsági szolgálat már évek óta készül az ország gazdaságát és politikai döntéshozatalát célzó orosz fenyegetésekre, mondta Charlotte von Essen hírszerzési főnöknő. „Oroszország úgy gondolhatja, most korlátozott ideje van arra, hogy befolyásolja a svéd döntést a NATO-csatlakozásról” – tette hozzá.
A három hírszerzési főnök elmondta, szorosan együtt fognak működni biztonsági kérdésekben.
Oroszország a NATO-bővítést régóta saját nemzetbiztonságát veszélyeztető fenyegetésként értékeli, és Ukrajna megtámadását is azzal indokolta, hogy az ország hosszú távú célként jelölte meg a védelmi szövetséghez való csatlakozást.
Oroszország – melynek Finnországgal közös határszakasza 1300 km hosszú –, azt mondta, nukleáris fegyvereket és hiperszonikus rakétákat fog telepíteni Kalinyingrádba, ha Finnország és Svédország a NATO-csatlakozás mellett dönt.
