Olaszország 978 településén választanak új polgármestert és újítják meg az önkormányzati testületet vasárnap. A helyhatósági voksolás több, mint 142 olyan helyszínt érint, ahol a lakosság száma meghaladja a 15 ezres lélekszámot.
Huszonhat tartományi székhelyen szavaznak, közöttük Verona, Padova, Genova, L'Aquila, Palermo, Messina városában.
A 26 tartományi székhely közül jelenleg 16-ban van jobboldali (Liga, illetve Olasz Testvérek), négyben centrista többségű városvezetés, két városban a "függetlenek" irányítanak, négyben pedig a központi kormányzat által kinevezettek vezetik a várost. A helyhatósági választást a pártok az erőviszonyok felmérésére is használják a soron következő, jövő évre tervezett parlamenti választás előtt.
A szavazás reggel hét órától este tizenegyig tart, 2020 óta ezek lesznek az első választások, amelyeken maszk nélkül lehet részt venni. Több, mint 8,8 millió választó jogosult a szavazásra.
Referendum az igazságügy reformjáról a Liga és a Radikális Párt kezdeményezésére
A helyhatósági választással egy időben zajlik az igazságügyi reformot szorgalmazó népszavazás, amelyre 50,9 millióan jogosultak, köztük majdnem 5 millió, külföldön élő olasz állampolgár is. A referendum érvényességéhez az szükséges, hogy kérdésenként a szavazásra jogosultak ötven plusz egy százaléka részt vegyen.
Fotó: Emmanuele Contini / NurPhoto via AFP
A népszavazás öt kérdésből áll, melyekre külön-külön igen vagy nem választ lehet adni. Az első a 2012-ben, a Mario Monti vezette kormány idején hatályba lépett, úgynevezett Severino-törvénycsomag teljes eltörlését szorgalmazza: a jogszabály a súlyos bűncselekmények, például szervezett bűnözés, terrorizmus vagy közigazgatási bűncselekményért született jogerős ítélet esetén a vádlottat automatikusan kizárja politikai jogai gyakorlásából, és ez nem jogerős ítélet esetén is alkalmazható.
A jogszabály eltörlését szorgalmazók szerint automatizmus helyett a döntést esettől függően bírói hatáskörbe kell visszautalni.
A második kérdés a jogerős ítélet előtti előzetes letartóztatás gyakorlatát kívánja korlátozni, kizárólag azokra az esetekre, amikor fennáll a szökés, a bizonyítékok megsemmisítése, vagy a bűncselekmény ismétlése lehetősége.
A népszavazás harmadik kérdése a bírói és ügyészi karrier szétválasztását kezdeményezi, a negyedik az ügyészi tanács belső minősítési rendszerét kívánja megreformálni, az utolsó pedig az ügyészi tanács tagjainak megválasztása módosítását szorgalmazza.
A népszavazás kiírásához szükséges félmillió aláírást a parlamenten kívüli Radikális Párt és a jobboldali kormányerő Liga gyűjtötte össze.
Az igazságügyi rendszer reformját régóta szorgalmazza az olasz politika és a közvélemény is.
A népszavazás kérdései azonban szakmai hozzáértést igényelnek, ezért kérdéses, meglesz-e az érvényességhez szükséges részvételi arány
– írta az Il Sole 24 Ore című gazdasági napilap. Elemzők rámutattak, hogy vasárnap az ország nagy része a tengerpartot fogja választani a választás helyett.
Az öt igennel történő szavazást támogatja a Matteo Renzi vezette, baloldali Élő Olaszország (IV) párt is. A baloldali Demokrata Párt (PD) főtitkára, Enrico Letta bejelentette, hogy a kérdésekre nemmel szavaz, mivel "ennyire összetett reformokat a parlamentnek kell végigvinnie". Az Öt Csillag Mozgalom (M5S) ellenzi a referendumot.
A referendum kimenetelétől függetlenül, június 15-én a mai parlamentben megkezdődik az igazságügyi miniszter Marta Cartabia összeállította igazságügyi reformtörvény megvitatása.
A szavazatok számlálása hétfőn kora délután kezdődik.
