Az Egyesült Királyság európai uniós kilépését követő időszakban is sikerült lerakni a hatékony, kölcsönös tiszteleten alapuló brit–magyar együttműködés alapjait – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Londonban. A politikus a magyar konzulátus új épületének megnyitóján hangsúlyozta, hogy kritikus időszakban van Európa, az egész kontinens súlyos kihívásokkal néz szembe.

SZIJJÁRTÓ Péter
Fotó: Rosta Tibor

Csupa rossz hírt kapunk, és csupa nehézséggel szembesülünk nap mint nap. Ez a helyzet felértékeli a barátságokat, a kiszámítható kapcsolatokat és a stabil partnerségeket, az olyanokat, mint az Egyesült Királyság és Magyarország kapcsolata

– közölte a tárcavezető a Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint.

Szijjártó hangsúlyozta, hogy a kölcsönös tisztelet jegyében talán Magyarország volt az egyetlen tagállam az EU-ban, amely nem kommentálta, nem minősítgette a Brexit-népszavazás eredményét.

Nem futottunk versenyt másokkal, hogy elmondjuk, hogy a britek aztán mennyire rossz döntést hoztak, hanem egyszerűen rábíztuk a britekre, hogy a saját jövőjükről saját maguk dönthessenek

– fogalmazott a miniszter, aki arra is rámutatott, hogy a brit vállalatok alkotják a hatodik legnagyobb beruházói közösséget hazánkban, az érintett több mint nyolcszáz cég mintegy 55 ezer embernek ad munkát, és közülük sok a koronavírus-járvány alatt is bizonyította lojalitását azzal, hogy a termelés visszafogása helyett fejlesztésekről döntött.

A kétoldalú kereskedelem terén tavaly először közelítette meg az ötmilliárd eurót a forgalom, és az idén valószínűleg sikerül majd elérni ezt a küszöböt. Folytatódik a két ország együttműködése a nukleáris energia területén is annak érdekében, hogy ne fenyegesse negatív diszkrimináció, az energiamixek meghatározása pedig maradhasson nemzeti hatáskörben.

Azok az országok vannak igazán biztonságban, amelyek az általuk elfogyasztott energiának legalább egy nagy részét saját maguk elő tudják állítani

– közölte a politikus, aki méltatta a megnyíló, mintegy 600 négyzetméteres konzuli irodában elérhető szolgáltatásokat. Az új irodára már csak azért is szükség van, mert 

a szigetországban élő magyarok száma 180-200 ezerre tehető, 

és az elmúlt években 23-27 ezer konzuli ügyet kellett menedzselni a brit fővárosban, háromszorosát a tíz évvel ezelőttinek.