Tajpej támadásként értékel minden kínai behatolást Tajvan légterébe – jelentette ki Csiu Kuo-csiang, a sziget védelmi minisztere.
A tárcavezető Tajpejben a képviselők előtt kijelentette, hogy a kormány komolyabban veszi a kínai vadászrepülők és drónok berepülését – derül ki a Bloomberg cikkéből.
A múltban azt mondtuk, hogy nem fogunk először csapást mérni, ami azt jelenti, hogy nem fogjuk megtenni anélkül, hogy ők előbb tüzérségi lövedékeket vagy rakétákat lőnének ki. Mostanra azonban nyilvánvalóan megváltozott a definíció, mivel Kína drónokat használ. Tehát a repülőgépek vagy hajók bármilyen átrepülését első csapásnak tekintjük
– fejtette ki Csiu Kuo-csiang. Csiu szerint a Tajvani-szorosban a középvonalat mindenkinek tiszteletben kéne tartania, azonban Kína megsértette a hallgatólagos megállapodást a hadgyakorlatokkal. Peking soha nem ismerte el hivatalosan a vonalat, amelyet egy amerikai tábornok dolgozott ki 1954-ben, Kína és az Egyesült Államok által támogatott Tajvan közötti hidegháborús ellenségeskedés csúcspontján, bár a Népi Felszabadító Hadsereg nagyrészt tiszteletben tartotta.
Azonban Nancy Pelosi amerikai képviselőházi elnök tajvani látogatása óta a kínai légierő gépei rendszeresen átlépik a középvonalat, amely évekig nem hivatalos határként működött a két fél között, annak ellenére, hogy Peking sohasem ismerte el a képzeletbeli határvonalat.
Így lett önálló Tajvan
A huszadik század első felében Tajvan a Japán Birodalom része volt, majd a második világháború után visszakerült Kínához. A világégés után kiújult a polgárháború a Mao Ce-tung vezette kommunisták és a Csang Kaj-sek irányítása alatt lévő nacionalisták között, az utóbbiak vereségük után, 1949-ben Tajvanra vonultak vissza. A szárazföldi Kínában létrejött a Kínai Népköztársaság, míg Tajvanon a Kuomintang-erők a Kínai Köztársaságot kiáltották ki.
Mindkét fél szerint ők képviselik az igazi Kínát. Az ENSZ-ben 1971-ig Tajpej képviselte Kínát, majd a Kínai Népköztársaság vette át a helyét.
A saját kormányzatot fenntartó, 24 millió lakosú Tajvant Kína a saját részének tekinti, és a világon mindössze 14 ország ismeri el függetlennek. Peking szorgosan dolgozik azon, hogy ez a szám tovább csökkenjen. Jelentőségét három tényező adja: a Kína és a sziget között húzódó Tajvani-szoros a világ egyik legforgalmasabb kereskedelmi útvonala, valamint a sziget birtoklásával a kínai haditengerészet kijuthatna a Csendes-óceánra.
Ugyanis a kínai flotta jelenleg be van zárva a Kelet- és Dél-kínai-tengerre, mivel szigetláncok veszik körbe japán és amerikai bázisokkal. Egy háború esetén a távol-keleti óriást tengeri blokád alá lehetne vonni, a sziget birtoklása azonban megoldaná ezt a problémát.
Ha pedig Tajvan valamilyen módon egyesülne a szárazföldi Kínával, akkor Peking teljesen uralma alá vonna a félvezetőipart, és hozzájutna a legfejlettebb technológiához.
Egy esetleges kínai–tajvani háború esetén brutális csiphiány lépne fel és mivel Peking szakadár tartománynak tartja a szigetet, így rendkívül hevesen reagál arra, ha magas rangú amerikai tisztviselő érkezik Tajvanra. Washington egyértelművé tette: megvédi Tajpejt, de a sziget függetlenségét nem támogatja, és továbbra is Pekinget tartja az igazi Kínának.
Érdekesség, hogy a szigeten zömében kínaiak élnek, de az utóbbi időkben kialakult a tajvani identitás: tavaly az emberek több mint 63 százaléka tajvaninak tartja magát, csupán 2,7 százalék tekint magára csak kínaiként, 31 százalék egyszerre kínainak és tajvaninak vallja magát.
Peking szerint elkerülhetetlen az egyesülés TajvannalPeking 2005-ben fogadta el az úgynevezett elszakadás elleni törvényt, amely kimondja, hogy ha Tajvan bármilyen lépést tenne a függetlenedés irányába, Kína beavatkozhat. |
