A szeptemberi végi, a hadköteles korú orosz férfiak tartalékos mozgósításának hírére példátlan nagy tömeg próbálta elhagyni Oroszországot: a jegyek pillanatokon belül elkeltek az elérhető repülőjáratokra, a szárazföldi határátkelőhelyeken pedig napokig kígyóztak a sorok. Becslések szerint 700 ezer férfi hagyta el az országot kevesebb mint két hét alatt a szeptember végi mozgósítás hírére – írja a Moscow Times.
A kezdeti menekülés után – amelyet a határzár miatti pánik generált – sokan szembesültek azzal, hogy egy ismeretlen városban kénytelenek megélni. Volt, aki Kazahsztánba menekült, és hiába keresett magának munkált, mégsem jött össze semmi. A 21 éves moszkvai Pavel hárohétnyi közép-ázsiai tartózkodás után tért vissza Oroszországba. Az utazás költsége 100 ezer rubelbe került. „Még mindig úgy gondolom, hogy ostoba döntés volt visszajönni, de nehéz megálljt parancsolni az érzelmeknek – mondta Pavel, akinek a barátnője Oroszországban maradt, amíg ő távol volt. – A kényszerű kivándorlás, különösen egyedül, mentálisan megterhelő.” Bár az informatikai szektorban dolgozó férfi technikailag nem tartozik a besorolhatók közé, mint mondta, Oroszországban semmi sem garantált.
Sokan remélik, hogy többeket nem fognak besorozni. Putyin hétfőn úgy nyilatkozott, hogy a mozgósítás befejeződött, Szergej Sojgu védelmi miniszter pedig múlt héten erősítette meg, hogy Putyin célja, a 300 ezer tartalékos behívása megvalósult. Egy moszkvai asztalos a fővárosban befejeződött mozgósítás hírére döntött úgy, hogy hazautazik Örményországból.
Ennek ellenére sokan továbbra is óvatosak, attól tartva, hogy ha Oroszország további súlyos veszteségeket szenved el Ukrajnában, akár a mozgósítás második hulláma is elindulhat.
A hazatérők visszatérésükkor nemcsak lehetséges börtönbüntetéssel nézhetnek szembe, ha a hatóságok megítélése szerint kibújtak a behívó alól, hanem a hivatalos retorika által generált általános megbélyegzéssel is. Az orosz törvényhozás a múlt hónapban jelentette be, hogy külfödi ügynököknek minősíthetik azokat, akik a mozgósítás elől menekülve elhagyják az országot. A Szövetségi Tanács vezetője, Valentina Matvijenko pedig patkányoknak nevezte a külföldre távozottakat, és kijelentette, hogy többé nem látják őket szívesen az országban.
Szakértők szerint csekély az esélye annak, hogy a rosszul kiképzett katonák besorozása fordítja meg Oroszország sorsát az ukrajnai hadszíntéren, és figyelmeztettek, hogy újraindíthatják a mozgósítást, ha további vereségeket szenvednek. A Meduza független médium meg nem nevezett Kreml-tisztviselőkre hivatkozva azt írta a múlt hónapban, hogy a hatóságok télen ismét kiküldhetik a behívókat.
Brit katonai hírszerzés: dezertőröket fegyverrel fenyegető egységek az orosz vonalak mögött
Az orosz hadsereg valószínűleg a visszavonulási útvonalakat lezáró és a dezertőröket fegyverrel fenyegető egységeket vonultatott fel az Ukrajnában bevetett alakulatok mögött, mivel gyenge a harctéri morál, és előfordul, hogy a katonák nem akarnak harcolni – áll a brit katonai hírszerzés pénteken ismertetett helyzetértékelésében.
A londoni védelmi minisztérium által közzétett hírszerzési értesülés szerint ezek a mögöttes egységek a támadó műveletek végrehajtásának kikényszerítése miatt azzal fenyegetik a visszavonuló orosz katonákat, hogy lelövik őket. A tárca megjegyzi, hogy Oroszország ilyen alakulatokat már korábbi konfliktusokban is bevetett. A brit katonai hírszerzés szerint valószínűsíthető, hogy az orosz tábornokok egy ideje elvárják a beosztott parancsnokoktól a dezertőrök elleni fegyverhasználatot, és ennek része lehet az olyan felhatalmazás is, hogy a parancsszegőket egy figyelmeztetés után agyon kell lőni. A brit katonai hírszerzés szerint a dezertőrök elleni fegyverhasználat taktikája jó eséllyel az Ukrajnában bevetett orosz alakulatok gyenge minőségét, alacsony morálját és a fegyelem hiányát tükrözi.
