Az ENSZ szerint Afganisztánban humanitárius katasztrófa van kialakulóban. A tavaly augusztusi tálib hatalomátvétel után az új kormányt nem ismerték el nemzetközileg, az országba áramló külföldi pénzeket befagyasztották. A férfiak többsége munka nélkül maradt, legtöbbjük napszámosként kénytelen dolgozni. Azokon a ritka napokon, amikor munkát találnak, nagyjából 100 afgánit, azaz alig több mint 1 dollárt keresnek – írja a BBC

Az afgánok gyógyszereket, nyugtatókat adnak éhező gyermekeiknek, hogy elaltassák őket, míg mások a lányaikat és a szerveiket adják el a túlélésért.

Egy helyi gyógyszertárban öt darab gyógyszert 10 afgániért (körülbelül 10 amerikai centért), vagyis egy szelet kenyér áráért lehet vásárolni. A legtöbb család naponta néhány szelet kenyéren kénytelen osztozni egymással. 

Fotó: AFP

Egy vesét körülbelül 240 ezer afgániért (egymillió forintért) adnak el. 

Sokaknak még ez sem elegendő anyagi terheik fedezésére, és gyermekeiket is kénytelenek áruba bocsátani. Tisztában vannak azzal, hogy a gyermekek eladása ellentétes az iszlám törvényekkel, és hogy saját utódaik életét veszélyeztetik, de nincs más megoldásuk. Az eladásból származó összeget élelmiszer-vásárlásra és gyógyszerekre költik. 

Az alultápláltsági arányok megdöbbentő növekedése bizonyítja, hogy az éhezés már most milyen hatással van az öt év alatti gyermekekre Afganisztánban. A Heratban található alultápláltsági központban 55 százalékkal nőtt az alultápláltsági arány az elmúlt év során, ahol tavaly óta megnövelték az ágyak számát, hogy megbirkózzanak a befogadásra váró beteg gyermekek számával. Az érkező gyerekeket egyre több betegséggel (például szepsissel és sérvvel) kell kezelni.

Afghan refugees living in Pakistan
Fotó: Muhammed Semih Ugurlu / Anadolu Agency via AFP

A humanitárius válság az Afganisztánnal szembeni nemzetközi szankciók és az afgán vagyon befagyasztása miatt alakult ki – mondta Hameedullah Motawakilt, a tálibok herati tartományi kormányának szóvivője.

A tálibok megpróbálnak munkahelyeket teremteni, vasércbányákat és egy gázvezeték-projektet szeretnének nyitni, azonban nem valószínű, hogy ez hamarosan megtörténik tette hozzá. Az emberek úgy érzik, hogy a tálib kormány és a nemzetközi közösség cserben hagyta őket.