A Pentagon fontolóra veszi a Boeing javaslatát, hogy olcsó, kisméretű precíziós bombákat (GLSDB) szállítson Kijevnek, amelyekkel az ukrán erők az orosz vonalak mögött is csapást mérhetnének – írja a Reuters névtelenséget kérő forrásokra hivatkozva.

Ground-Launched Small Diameter Bomb
Fotó: EngineerReact , Youtube

A földi indítású GLSDB 150 km hatótávolságú.

A GLSDB robbanófeje a kisméretű GBU-39, egy GPS-irányítású siklóbomba, amelyet kombinálnak az M26 rakétarendszerrel. A GBU-39 indítás után leválik a rakétáról, egész pontosan annak hajtóművéről, majd a saját műholdas navigációs rendszerét használva a kijelölt célpontba csapódik. A siklóbomba kis, összecsukható szárnyakkal rendelkezik, és a leválás után 100 kilométert siklik a levegőben, amíg eléri célpontját.

 GBU–39 SDB,
Fotó: AiirSource Military / YouTube

A GBU-39 siklóbombát eredetileg repülőgépekről vetették be, és 2006 óta használják az amerikai fegyveres erők. A Boeing és a Saab 2015-ben mutatta be a rakétával kombinált, GLSDB-nek nevezett rendszerüket, amellyel már földről indítják útnak a lövedéket az M26 rakétahajtóművét használva.

A tervek szerint a precíziós fegyvert 2023 tavaszán szállíthatják le.

A GLSDB-hez szükséges M26-os rakétából az Egyesült Államoknak hatalmas készlete van, egy GBU-39 siklóbomba 40 ezer dollárba kerül, így a GLSDB viszonylag olcsó, fő alkotóelemei pedig más fegyverekkel szemben könnyen elérhetők és gyorsan leszállíthatók.

Bár néhány GLSDB már elkészült, a hivatalos beszerzésnek számos logisztikai akadálya van. Például legalább hat beszállítónak kellene felgyorsítania az alkatrészek szállítását a fegyver gyors gyártása érdekében. A Boeing tervéhez az is szükséges, hogy mentesítsék a vállalatot egy mélyreható és hosszú felülvizsgálat alól, amely biztosítja, hogy a Pentagon a lehető legjobb áron kössön üzletet a céggel.

A Boeing nem kívánt nyilatkozni, és az Amerikai Védelmi Minisztérium sem bocsátkozott részletekbe. A Pentagon szóvivője közölte: Washington vizsgálja, hogy mely rendszerek és fegyverek segítik a legjobban Kijevet. A források szerint az Egyesült Államok más lehetőséget is tanulmányoz. A Nyugat eddig számolatlanul öntötte a hadfelszerelést Ukrajnába: többek között Hawk és Avenger légvédelmi rendszereket, HIMARS rakétarendszereket, gránátvetőket, aknavetőket és tüzérségi töltényeket, valamint egyéb harctéri kellékeket küldött keleti szomszédunknak.

A fegyveres robotok elterjedése miatt aggódnak a robotikai cégek

Az orosz–ukrán háború egy új korszakát hozta el a modern hadviselésnek. A fegyveres robotok ennek a konfliktusnak a legfontosabb eszközei közé tartoznak, ilyenek például a repülő vagy a tengeri drónok. Több robotikai cég aggodalmát fejezte ki a robotok hadi célú felhasználásának rohamos terjedése miatt. A vállalatok szerint, ha az államok fegyvert adnak a robotok kezébe, az rendkívül veszélyes, és számos etikai problémát is felvet.