Az iráni hatóságok homályos és egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tettek az úgynevezett erkölcsrendészet feltételezett feloszlatásával kapcsolatban.
Iránban szeptember 16. óta tart az országos tiltakozáshullám, amelyet Mahsza Amini 22 éves iráni kurd nő halála váltott ki. A nőt az erkölcsrendészet letartóztatta, mert állítólag megsértette az iszlám köztársaság szigorú öltözködési szabályait, majd az őrizetben meghalt.
A hatóságok zavargásokról beszélnek, és Irán külföldi ellenségeit és ügynökeiket teszik felelőssé.
Egy december 3-i sajtótájékoztatón Irán főügyésze, Mohammad Jafar Montazeri kijelentette, hogy az erkölcsrendészetnek semmi köze az igazságszolgáltatáshoz, és az azt létrehozó szerv megszüntette a rendészet működését. A főügyész azonban hozzátette, hogy
az igazságszolgáltatás továbbra is szabályozni fogja az emberek viselkedését a társadalomban,
utalva a kötelező hidzsábviselésre vonatkozó törvény betartatására. Az állami média másnap arról számolt be, hogy „az Iráni Iszlám Köztársaságban egyetlen hivatalos hatóság sem erősítette meg az erkölcsrendészet bezárását”.
„A legfőbb ügyész szándékosan homályosan nyilatkozott, és nem tett említést arról a jogi és politikai infrastruktúráról, amely szilárdan a helyén tartja a nőkkel és lányokkal szembeni kötelező hidzsábviselés gyakorlatát.
Ha azt mondjuk, hogy az erkölcsrendészetnek semmi köze az igazságszolgáltatáshoz, az eltorzítja a valóságot”
– jelentette ki Heba Morayef, az Amnesty International közel-keleti és regionális igazgatója.
Az iráni erkölcsrendészet a perzsa ország rendőrségi erejének egyik alága, amely a belügyminisztérium hatáskörébe tartozik. Az Amnesty International szerint annak ellenére, hogy a főügyész megpróbálja leválasztani az igazságszolgáltatást az erkölcsrendészettől, az iráni büntetőeljárási törvénykönyv értelmében a rendészek „igazságügyi tisztviselőnek” minősülnek, akik az ügyész felügyelete és utasítása mellett letartóztatásokat és kihallgatásokat is végrehajthatnak.
Az asszonyok és a gyermeklányok sem lehetnek biztonságban
Az erkölcsrendészet tagjai az egész női lakosságot megfigyelés alá tartják, de a nők testének felügyelete nem korlátozódik csak az államra. Az emberi jogi szervezet szerint
a diszkriminatív törvénykezés nemcsak a rendészeknek, de a civileknek is lehetővé teszi, hogy a nyilvánosság előtt naponta zaklassanak és támadjanak meg nőket és lányokat.
Az iráni iszlám büntetőtörvénykönyv 638. cikke értelmében minden olyan cselekményt, amelyet „sértőnek” ítélnek meg,
tíz naptól két hónapig terjedő szabadságvesztéssel vagy 74 korbácsütéssel büntetik.
A nyilvánosság előtt hidzsáb nélkül látható nők tíz naptól két hónapig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbírsággal sújthatók.
A szigorú törvény hivatalosan kilencéves kortól érvényes a lányokra, a gyakorlatban azonban a hidzsábviselést hatóságok hétéves gyermeklányoktól is számonkérik.
Októberben kapott nagy sajtóvisszhangot Elnaz Rekabi esete. Az iráni sziklamászó hidzsáb nélkül jelent meg és vett részt egy dél-koreai nemzetközi versenyen, amit sokan az Iránban zajló kormányellenes tüntetések támogatásaként értékeltek. A 33 éves sportoló jelenleg is házi őrizetben van. Elnaz Rekabi bocsánatot kért, amiért megsértette a kötelező hidzsábviselésre vonatkozó iráni törvényt. A sportolót hősként tisztelő szimpatizánsok aggodalmukat fejezték ki Elnaz biztonsága miatt, a hatóságok az október 16-i szöuli verseny óta zaklatják a Rekabi családot is.
„Fontos emlékeztetni, hogy a tüntetők nemcsak az erkölcsrendészet megszüntetését követelik, hanem Irán átállását egy új politikai és jogi rendszerre, amely tiszteletben tartja az alapvető emberi jogaikat és szabadságjogaikat.
Az Irán-szerte zajló népfelkelés az iráni nép elleni több évtizedes elnyomás miatti országos dühöt tükrözi, továbbra is naponta sokan halnak pusztán azért, mert szabadságra, demokráciára és emberi jogokra vágynak” – mondta Heba Morayef.
