Valószínűleg az államfőknek kijáró A-1 vízummal érkezett hivatalának lejárta előtt két nappal, az év végén az Egyesült Államokba Jair Bolsonaro volt brazil elnök, és most folyik a találgatás, ez megvédi-e a nyomás ellen, amely Joe Biden amerikai elnökre nehezedik, hogy távolítsa el az országból a kormányzó demokrata körökben szélsőjobboldaliként emlegetett brazil politikust.

LOS ANGELES, CALIFORNIA - JUNE 10: U.S. President Joe Biden speaks to President Jair Bolsonaro of Brazil after a group photo with leaders of the IX Summit of the Americas at the LA Convention Center on June 10, 2022 in Los Angeles, California. For the past few days leaders from North and South America have held meetings at the summit to discuss issues such as trade and migration. The United States hosted the summit for the first time since 1994, when it took place in Miami.
Fotó: Getty Images

Bolsonaro elnöksége január 1-jén ért véget, utódja a baloldali Luiz Inácio Lula da Silva, aki hajszál híján nyerte meg az elnökválasztás 2022. október 30-án tartott zárófordulóját. Lulát már beiktatták, és a szokástól eltérően nem elődje adta át neki az országlást, aki a győzelméhez nem is gratulált, és a hatalomátvétel előtt elhagyta Brazíliát.

A volt elnök már a voksolás előtt előre választási csalások szervezésével vádolta meg riválisát, csalódott híveinek ezrei vasárnap tüntetést tartottak, és jelentős károkat okozva megrohanták a kormányzati központot, a parlament, az elnöki palota és a legfelsőbb bíróság épületeit.

Az új brazil elnök azt ígéri, hogy megbüntetik Bolsonaro híveit a vasárnapi támadások után

A 2022-es választások után tüntetések és zavargások sorozata söpört végig Brazílián, a helyzet pedig továbbra sem csitult.

Latin-Amerikában nem ritka, hogy a választáson vesztes politikusokat perbe fogják. Az előző három elnök mind korrupciós botrányokba keveredett, köztük maga Lula is, aki 2003 és 2011 közt már két ciklusra is elnök volt – 19 hónapot töltött börtönben korrupciós vádak miatt, de aztán a vádat, technika okokból, ejtették, anélkül hogy tisztázták volna, elkövette-e a bűncselekményt.

El kell-e hagynia az Egyesült Államokat Bolsonarónak, ez most az amerikai adminisztrációtól függ, a döntést nyilván a legmagasabb szinten hozzák meg, és nyomás helyezedik Joe Biden elnökre, hogy űzzék ki a demokrata körökben szélsőjobboldalinak leírt külföldi politikust.

Politikai és jogi szempontokat kell mérlegelnie. Lula, a törvényes brazil elnök, 

már beiktatási beszédében megígérte, hogy Bolsonaro sarkára lép,

vasárnap pedig elődjét okolta a pusztító zavargásért is: „Ez a genocidista… a közösségi médián keresztül bátorította ezt Miamiból” – mondta.

 

Politikai értelemben Bolsonaro ügye vesztésre áll

A volt elnök helyzetét egyebek közt az nehezíti Amerikában, hogy a brazil közintézmények lerohanását könnyű párhuzamba állítani a Biden hatalomátvételekor történt washingtoni eseményekkel, amikor Donald Trump távozó elnök szimpatizánsai betörtek a Capitoliumba. Ez az esemény máig ható hullámokat vet az amerikai politikában és az igazságszolgáltatásban.

Bíróság elé állnak a Proud Boys vezetői a Capitolium ostroma miatt

A Capitolium ostromában betöltött szerepe miatt terrorszervezetté nyilvánították a Proud Boyst. A jobboldali szervezet 2021-ben oszlatta fel magát.

Az autoriter Bolsonaro Trump forgatókönyvét használta, hogy inspirálja a terroristákat – mondta a CNN-nek Joaquin Castro demokrata képviselőházi tag.

Bolsonarónak nem kellene Floridában lennie… Vissza kéne küldeni Brazíliába

– tette hozzá.

A demokrata képviselőcsoport egyik üdvöskéje, Alexandria Ocasio-Cortez pedig a következőket írta a Twitteren:

Az USA ne adjon tovább menedéket Bolsonarónak Floridában. Alig két évvel azután, hogy fasiszták megtámadták az USA Capitoliumát, azt látjuk, hogy a külföldi fasiszta mozgalom megkísérelte ugyanazt Brazíliában.

Jogilag vannak kérdőjelek

Az amerikai kormánynak joga van visszavonni egy külföldi vízumát, még akkor is, ha törvényesen lépte át a határt – idézte a Reuters John Feelyt, aki 2016–2018 közt amerikai nagykövet volt Panamában, pont akkor, amikor az ország Ricardo Martinelli korábbi elnökük kiadatását kérte. „Szuverén döntés, amelyhez nem kell jogi alátámasztás” – tette hozzá.

Bolsonaro esete jogi értelemben bonyolultabb, mint általában, hiszen – egy neve elhallgatását kérő amerikai konzulátusi hivatalnok szerint – minden bizonnyal A-1 vízum birtokában utazott be, amit államfők kapnak. Mivel még államfő volt, amikor átlépte a határt, ez a vízum még mindig érvényben lehet.

A hivatalnok szerint, akinek van tapasztalata korábbi államfők vízumának hatálytalanítását illetően, azt is elmondta, hogy nincs jogi időhatára annak, meddig tartózkodhat valaki az Egyesült Államokban A-1 vízummal.

Feltérképezetlen terep… Ki tudja, meddig szándékozik maradni?

– tette fel a kérdést.

Válasz egyelőre nincs se hivatalosan, se másképp. „A vízumadatok az amerikai törvények szerint bizalmasak; ennélfogva nem beszélhetünk meg egyéni vízumeseteket” – válaszolta az érdeklődésre egy külügyminisztériumi szóvivő.