Véget ért a szlovák belpolitikai agónia, Eduard Heger ügyvezető miniszterelnök kedden bejelentette: kudarccal zárultak az új parlamenti többség létrehozására irányuló kísérletei, nem sikerült 76 képviselő támogatását megszereznie a 150 fős parlamentben, ezért szerdától egyeztetéseket kezd a kormánykoalíció pártjaival és a koalícióból augusztus legvégén kilépett Szabadság és Szolidaritás (SaS) párttal az előrehozott parlamenti választásról.
A kormányfő szerint a szeptemberi időpont volna megfelelő, azonban az ellenzék már tavasszal, májusban vagy júniusban az urnákhoz szólítaná a lakosságot. Eredetileg 2024 februárjában lett volna parlamenti választás Szlovákiában.
A szeptember óta kisebbségben kormányzó, majd decemberben egy bizalmi szavazást is elbukó Heger-kabinet koporsójába az utolsó szöget a liberális SaS verte be, miután a párt elnöke, Richard Sulík kedden közölte, teljes képtelenség a 76 képviselő támogatásának megszerzése, az új kabinet megalakítása pusztán illúzió, hiszen még a koalíciós partnerei sem támogatják őt.
Ebben van igazság, hiszen Heger pártbeli főnöke, a korábban miniszterelnöki pozíciót is betöltő Igor Matovic kijelentette, nem adja aláírását a Heger által tervezett parlamenti többséghez. Voltaképpen Igor Matovic a szlovák kormány bukásának okozója, hiszen 2020 februárjában a négy párt koalíciójából kétharmados parlamenti többséget szerzett kabinet született, azonban a Matovic által vezetett kormányt szétrobbantotta az időközben pénzügyminiszterré „degradált”, majd parlamenti képviselővé lefokozott politikus összeférhetetlen magatartása, teljes dilettantizmusa.
Ahhoz azonban, hogy az immár bizonyossá vált előre hozott választás egyáltalán megvalósulhasson, el kell fogadni a parlamentben azt az alkotmánymódosító törvényjavaslatot, amelynek értelmében lerövidíthetővé válik a választási időszak.
Ehhez legalább 90 szavazatra van szükség. Viszont erre egyelőre nincs meg a politikai akarat. Például a volt kormányfő, a Robert Fico vezette ellenzéki Smer (Irány) kezdeményezésére január 21-re népszavazást írtak ki az előre hozott választásról, ám a referendum szinte biztosan elbukik. Zuzana Caputová köztársasági elnök január végéig adott határidőt arra, hogy a kormány és a parlament döntést hozzon az előre hozott választásról.
Igor Matovic decemberben mondott le a 2023-as állami költségvetés elfogadásához kapcsolódó háttéralkuk miatt. A büdzsé elfogadása azért is kulcsfontosságú volt, mert ettől függött a lakossági energiaárak alakulása is, ugyanis a költségvetésben szerepel az energiaárak elleni harc letörését szolgáló gigantikus, 6 milliárd eurós tétel. Végül ez sikerült, ezért
a kabinet közölte, 2023-ban a lakossági villamos energia ára nem változik, a vezetékes földgáz- és hőszolgáltatás pedig egyaránt 15-15 százalékkal drágul.
Emellett most hétfőn az ügyvezető Heger-kabinet elfogadta azt a rendeletet, amelynek révén segítenek az energiaszolgáltatók magas előlegszámlái miatt nehéz helyzetbe került kisvállalkozásokon. A friss kormányrendelet alapján a kisvállalkozók az eddig megkapott előlegszámláik helyett a szolgáltatóiktól új előlegszámlákat kapnak, amelyeknek már tükrözniük kell a tavaly elfogadott szabályokat.
Ezek szerint a villamos energia esetében megawattóránként (MWh) 199 eurós, a gáznál pedig 99 eurós árplafont szabtak meg. Az említett árplafon és a szabályozott árak közötti különbséget az állam téríti meg az energiaszolgáltatóknak, ami az idei első negyedévben több mint 58 millió eurójába kerül. Az említett szabályok a gáz esetében évi 100 MWh, az elektromos áramnál 30 MWh fogyasztásig érvényesek.
