Szégyen, hogy ígéretei ellenére nem segít a fejlett világ a szegény országoknak a dán miniszter szerint
A következő évtizedekben ezermilliárd dolláros összegekre lesz szükség ahhoz, hogy hatékonyan védekezhessünk a globális felmelegedés ellen, és a fejlett világ szégyene, hogy ígéretei ellenére nem segíti a szegény országokat ebben a küzdelemben – közölte Dan Jörgensen dán fejlesztési együttműködési és globáliséghajlat-politikai miniszter kedden Dohában, a legkevésbé fejlett országoknak az ENSZ által szervezett konferenciáján.
Fotó: AFP
A politikus hangsúlyozta, hogy a 2009-ben megígért támogatási összegeket a mai napig nem folyósították. Erre az ígéretre Jörgensen hazájában, a 2009-es koppenhágai klímakonferencián került sor, ahol
a fejlett országok vállalták, hogy 2020-tól évi százmilliárd dolláros segélyben részesítik a szegény országokat.
Az így megvalósuló fejlesztések révén az érintett országok csökkenthetnék károsanyag-kibocsátásukat, de eddig csak egy részét kapták meg a felajánlott összegnek.
A miniszter hangsúlyozta, hogy Dánia a rá eső keretet meghaladóan költ ilyen célokra, és ezt a példát a világ többi országának is követnie kellene. Hozzátette, hogy ha több ezermilliárdra van szükség, akkor százmilliárdok kifizetése nem okozhat problémát.
A konferencián Franciaországot képviselő államtitkár, Chrysoula Zacharopoulou válaszul elmondta, hogy a júniusi, következő konferencia házigazdájaként igyekszik mindent megtenni a pénz folyósítása érdekében.
Dánia egyike azon kevés országnak, amely az ENSZ ajánlásánál is többet, éves nemzeti összterméke 0,7 százalékát fordítja nemzetközi segélyekre. Egyes fejlett országok azonban a koronavírus-járvány miatt csökkentették a segélyezésre szánt költségvetésüket, míg Dánia más országokkal együtt az ukrán menekültek és más válsághelyzetek megoldására költötte az ilyen célra elkülönített összegek egy részét.
A most ötödjére megrendezett konferencia egyik fő témája az, hogy a klímaváltozás milyen hatással van a világ legszegényebb 46 országára. Bár
ezek az államok a világ károsanyag-kibocsátásának csak 4 százalékáért felelősek, legalább kétharmad részben mégis ők szenvedik el a klímaváltozás következtében kialakuló halálos betegségek, árvizek és egyéb természeti katasztrófák következményeit
– hívta fel a folyamat igazságtalanságára a figyelmet Simon Stiell, az ENSZ klímaügyi megbízottja.
