Több mint 150 millió ember szenved mentális betegségtől Európában, és a helyzet főleg a fiatalok körében romlik, noha az kifejezett pénzügyi tételeket szán a témára.

Portrait,Of,Young,Man,Felling,Depressed,And,Desperate,Crying,Alone
Sokat árt, ha nem elérhető a mentális segítség.
Fotó: SB Arts Media

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentése szerint a koronavírus-járvány csak rontott a dolgok állásán, és az Európai Bizottság, valamint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) közös riportja sem kecsegtetett semmi jóval. Az utóbbi szerint az európai fiatalság körében megduplázódott azok száma, akiknek mentális segítségre volna szükségük, ám nem kapnak.

A legfőbb tünetek között a depresszió, a feszültség, idegesség, valamint a nyugtatószerek rendellenes használata sorakozik, a kiváltó okok között pedig a leggyakoribb a szegénység, a a túlzott kétkezi munka, illetve a mentális segítség már említett hiánya.

Gyakran a leginkább veszélyeztetett embereket érinti a probléma a legsúlyosabban. Ugyanilyen alapigazság sajnos, hogy sokan beleragadnak a problémákba, és csendben szenvednek

– mondta a máltai EP-képviselő, Alex Agius Saliba.

A mentális és fizikai egészség összefügg

A tavaly májusban Európa legnagyobb független mentálhigiénés civil szervezete, a Mental Health Europe által megszervezett Európai Mentálisegészség-héten is hasonló megállapításokra jutottak, rögzítették, hogy a legtöbb európai országban a 15–24 évesek mentális egészségügyi problémái a megelőző két évben megduplázódtak a világjárvány következtében, ráadásul az európai régióban zajló fegyveres konfliktusok fokozták a bizonytalanságot és a félelmet. 

Továbbá az európai és nemzeti szintű azonnali fellépés alapvető fontosságú az európai fiatalok mentális egészségügyi szükségleteinek kielégítésében. 

Portrait of woman in apartment
Portrait of young Caucasian woman in apartment
Gyermekektől az idősekig bárkit érinthet a probléma.
Fotó: Igor Ustynskyy

Az Európai Bizottság a jelentésében kitért arra, hogy a hangsúlyt át kell helyezni a megelőzésre – azaz kezelni kell a viselkedési és környezeti kockázati tényezőket, valamint ambiciózusabb intézkedéseket kell hozni az egészségfejlesztés és a betegségmegelőzés terén.

Az Európai Unió a különböző csatornáin keresztül az elmúlt három évben 30 millió eurót (11,4 milliárd forintot) költött a mentális egészség megőrzésére, idén pedig újabb 18 millió eurót (6,9 milliárd forintot) szán egy újszerű megközelítés kidolgozására.

Ebből júniusra készülhet el a stratégia.

„Amikor a mentális egészségről beszélünk, akkor meg kell értenünk, hogy ebbe minden és mindenki beletartozhat a gyermekkortól az idősekig” – mondta a ciprusi Sztella Kiriakídisz, az Európai Bizottság egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős biztosa. 

Hozzátette, hogy a fizikai és mentális egészség párban jár, és csak akkor élhetünk jól, ha ezek harmóniában vannak. Ehhez képest a mentális betegség és a fájdalom ördögi kört teremthet, rontva a közösségi életben való részvétel, a mobilitás és összességében az élet minőségét.