„Ukrajna a nyugati országok katonai támogatása nélkül napokon belül elbukna a megszálló orosz erőkkel szemben” – jelentette ki pénteken Josep Borrell, az külügyi vezetője, hangsúlyozva, hogy a háború sújtotta ország jelenlegi helyzete nem kedvez a béketárgyalások megkezdésének.

Josep Borrell press conference
BRUSSELS, BELGIUM - NOVEMBER 15: High Representative of the European Union for Foreign Affairs and Security Policy Josep Borrell holds a press conference after the EU Foreign Ministers' meeting in Brussels, Belgium on November 15, 2021. Dursun Aydemir / Anadolu Agency (Photo by Dursun Aydemir / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP)
Fotó: Dursun Aydemir / AFP

Sajnálatos módon ez nem a megfelelő pillanat a békéről szóló diplomáciai tárgyalásokra, most a háború katonai támogatása időszerű

– mondta Borrell az Euronewsnak az Európai Egyetemi Intézet (EUI) által Firenzében rendezett, az unió helyzete című rendezvényen.
„Ha békét akarunk, akkor rá kell kényszeríteni Oroszországot a visszavonulásra. Ne mondják nekem, hogy hagyjuk abba Ukrajna támogatását, mert ha így történne, akkor a háború minden bizonnyal hamarosan véget érne” – folytatta.

Ha pedig úgy fejeződik be, hogy Ukrajna megadja magát, az orosz csapatok pillanatokon belül a lengyel határon lennének, és Ukrajna egy második Fehéroroszországgá válna.

Az EU külügyi vezetője a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök által támogatott tízpontos javaslatot nevezte az egyetlen megvalósítható béketervnek, szerinte a kínai 12 pontos dokumentum csupán vágyálom. Ugyanakkor Borrell fontosnak tartja Kína szerepét, még ha Oroszországhoz húz is, mivel az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja, és Pekingnek van a legnagyobb befolyása Oroszországra.

A magát mostanában sokkal inkább védelmi miniszternek érző Borrell határozottan kijelentette, hogy 

az EU mindenképpen teljesíti ígéretét, amely szerint a következő 12 hónapban egymillió tüzérségi lövedéket szállít Kijevnek az ukrán ellentámadás megindításához.

A háború egyesített minket. Semmi sem tud jobban egyesíteni, mint egy ellenség, egy fenyegetés és a fenyegetéssel való szembenézés. Ez a valódi egzisztenciális fenyegetés jobban egyesített minket, mint bármilyen elméleti megközelítés az integráció szükségességéről

– mondta.
„Putyin egyik hibája az volt, hogy azt hitte, az európaiak például az energiafüggőség miatt nem lesznek egységesek, és hogy az európai közvélemény belefárad az ukránok támogatásába, az Egyesült Államok és Európa pedig azon kezd veszekedni, hogy ki mit csinál, hogy osztozik a terheken. Ez azonban nem így történt” – mutatott rá.

Mint ismert, az Európai Bizottság a héten egy 500 millió eurós tervet javasolt a lőszerek gyártásának felpörgetésére, amit egy sor szűk keresztmetszet és hiányosság akadályoz. 

Az ASAP-nak nevezett terv pedig egy olyan lehetőséget is tartalmaz, amely lehetővé tenné a tagállamoknak, hogy a kohéziós és a pandémiás helyreállítási alapok egy részét is a lőszergyártásra csoportosítsák át.

„Nem akartuk ezt a háborút. Nem is kerestük. De a háború valóság, és szembe kell nézni vele. És mindenki békét akar. Igen, de egyelőre, sajnos, Putyin folytatja a háborút, és Ukrajnának meg kell védenie (magát)” – mondta Borrell, amikor a helyreállítási pénzek fegyvergyártásra fordításáról kérdezték.

Én inkább az emberek jólétének növelésére, kórházakra, iskolákra, városokra stb. fordítanám ezt a pénzt. De nincs más választásunk

– fűzte hozzá.

Az unió külügyi vezetője megvédte a közösség által Oroszországgal szemben bevezetett tíz szankciós csomag hatékonyságát is, amelyek a kritikusok szerint nem találtak fogást a Kreml hadigépezetén.

„Természetesen működnek, de nem azonnal. Olyan ez, mint egy fogyókúra: ha valaki diétázik, nem ad le egy hét alatt 30 kilót” – viccelődött a diplomata.

Borrell interjúja előtt két nappal, azaz május 3-án vált ismertté, hogy az Európai Bizottság 1,5 milliárd eurót különít el lőszergyártásra az ukrán fegyveres erők számára. 

Az EB közleménye szerint az uniós költségvetésből 500 millió eurót, az Európai Békealapból pedig 1 milliárd eurót terveznek elkülöníteni.

Azt is megjegyezték, hogy 11 ország kezdi meg a 155 mm-es NATO-kaliberű lövedékek gyorsított gyártását, és további két EU-ország a 152 mm-es kaliberű lövedékekét.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök másnap figyelmeztette nyugati kollégáit arra a katasztrofális helyzetre, amely akkor következhet be, ha Ukrajna támogatása folytatódik. 

Kijelentette, hogy a NATO-ban és az Európai Unióban dolgozó kollégái által választott út az Egyesült Államok parancsára a gazdaságok összeomlásához és az európai államok szuverenitásának elvesztéséhez vezet, a jövőben pedig egy fegyveres konfliktus megerősödéshez.